A nyugati kommentátorok sikernek tartják az iraki választásokat. A Pravda által idézett orosz politológusok kevésbé lelkesek. Olyan is akad, aki visszahozná Szaddám Huszeint.

A december közepén tartott iraki választásokon az előzetes eredmények szerint ismét a síita vallásos pártok koalíciója győzött, de valószínűleg nem szereztek abszolút többséget.

Bush elnök sikerként értékelte a magas részvételt, amely elsősorban annak volt köszönhető, hogy a korábbi választásokat bojkottáló szunniták is szavaztak. Tony Blair hasonlóan optimista szellemben nyilatkozott. Szunnita-kurd-síita nagykoalícióban reménykedve kilátásba helyezte a brit csapatok fél éven belüli kivonását.

A kilátásokat beárnyékolja, hogy a szunnita és a világi síita politikai pártok csalásra hivatkozva új választásokat követelnek. A végleges eredmény januárra várható, s a tiltakozás előrevetíti, hogy a kormányalakítás nem lesz könnyű.

Több vezető orosz politológus egyáltalán nem tartja sikernek a választást, és cseppet sem optimista a jövőt illetően – derül ki a Pravda.ru beszámolójából. A webmagazin a régi Pravda 1991-es megszüntetése után jött létre. Nem sok köze van az időközben újraindult nyomtatott Pravdához. Azt baloldali lapnak, az online Pravdát nacionalistának tartják.

A Politikai Technológiák Központjának igazgatója, Borisz Makarenko szerint „két lehetőség maradt. Vagy diktatúra lesz Irakban, vagy teokrácia. De mivel az amerikaiak addig nem vonulnak ki, amíg a teokrácia veszélye fenyeget, ezért valószínűbb a katonai diktatúra.”

„Egy olyan ország problémáit nem oldják meg a választások, amelyben az emberek kétharmada képtelen a kompromisszumra, és nyíltan gyűlölködik” – véli Anatolij Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia amerikai és kanadai tárgyú kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgatója. Az akadémikus közelebbről arra céloz, hogy a magas részvételből nem következik, hogy a szunniták, síiták és kurdok kevésbé fogják gyűlölni egymást.

Némelyik orosz politológus az amerikai külpolitika kritikája mellett konstruktív javaslattal is előrukkol. Nem is akármilyennel.

Szergej Kazennov, az IMEMO, az Orosz Tudományos Akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok intézetének egyik vezetője egyenesen destabilizáló hatásúnak tartja a választásokat. Ezt szerinte az amerikaiak is így gondolják, csak nem akarják kimondani. Ők valójában azt szerették volna, ha a síiták egyedül alakítanak kormányt. S mivel ez lehetetlenné vált, tavasszal szép csendben meg fogják kezdeni a kivonulást. „Ami politikai vákuumot idéz elő, s könnyen lehet, hogy majd a nemzetközi terroristaszervezetek veszik át a hatalmat.”

Kazennov egyetlen reménysugarat lát. „Egy moszkvai konferencián nemrég arra jutottunk – idézi a politológust a Pravda.ru –, hogy Iraknak világi diktátorra van szüksége. De hol találunk egy új Huszeint? Véleményem szerint nem lenne rossz ötlet a régit visszahelyezni a hatalmába. Tisztára lehetne mosni azzal, hogy a kurdok elleni népirtásért helyi hivatalnokokat tesznek felelőssé.”

Nehéz leküzdeni azt az érzést, hogy a tudós politológusok az orosz történelemre is céloznak, amikor Irakról beszélnek.