„Politikusnak állna? Megkönnyíti a dolgát, ha a megfelelő családból származik” – foglalja össze Farida Jalalzai és Meg Rincker legújabb kutatásának eredményeit a Conversation tudománynépszerűsítő magazinban.
A két politológus a családi háttér és a politikusi pálya összefüggéseit vizsgálta. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a világ különböző részein mekkora az aránya a politikusi dinasztiából származó kormány- és államnőknek. Több, mint ezer, az évezred első évtizedében hatalmon lévő kormányfő rokonságát elemezve megállapítják, hogy az érintettek 12 százalékának közeli rokona magas beosztású politikus avagy köztisztviselő volt.
A kutatás érdekessége, hogy a demokráciákban is meglehetősen magas a politikus-dinasztiába született kormányfők és államelnökök aránya. A politikus felmenőkkel rendelkezők aránya az Egyesült Államokban és Kanadában volt a legnagyobb. Igaz, az eredményt nagy mértékben befolyásolta a Bush és a Trudeau-dinasztia jelenléte. De Európa sem sokkal maradt el a két észak-amerikai ország mögött: kontinensünk kormányfői és államelnökei 13 százalékának közeli rokonságában található vezető politikus. Dél-Amerikában hasonlóak az arányok. Ennek fényében talán meglepő, hogy a fekete-afrikai politikusok mindössze 9 százalékának volt politikus felmenője. (Igaz, az utóbbiak körében kiugróan magas volt az olyan kormányfők aránya, akiknek egyenesági felmenőjük maga is kormányfő vagy államelnök volt.)
A kutatás azt is megállapítja, hogy a vezető politikusnők körében magasabb a politikus-dinasztiába születettek aránya. A mintában szereplő viszonylag kevés állam- és kormánynő 29 százalékának volt közeli politikus-rokona, míg az államférfiak esetében csak 10 százalék volt az arány. „Mindez azt sugallja, hogy a családi kapcsolatok különösen fontosak a politikusi pályára készülő nők esetében” – írja Jalalzai és Rincker. Értelmezésük szerint ezt az magyarázza, hogy a közeli férfi rokon politikus erősíti a női politikusok hitelességét.
„Tanulmányunk alapján megkérdőjelezhető a tétel, miszerint a politika kizárólag az érdemről szól” – vonják le a következtetést a szerzők.