Az ünnep előtt kiürült francia parlament nagy horderejű törvénymódosítást szavazott meg. Szerény átalánydíj fejében legalizálnák a jogvédelem alatt álló zenék csereberéjét.

A francia kormány is drákói szigorral akarja sújtani a zenei fájlok és más, szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak internetes forgalmazását, amit a jogtulajdonosok képviselői szívesen neveznek digitális kalózkodásnak. A Donnedieu de Vabres kulturális miniszter által benyújtott törvényjavaslat a legnagyobb büntetési tételt három év börtönben határozza meg.

A miniszter előszeretettel hivatkozik arra, hogy a szerzői jog a francia forradalom vívmánya, ám javaslata, ha forradalmat nem is, kisebbfajta zendülést váltott ki a francia parlamentben. A lázadókat az sem csendesítette le, hogy Donnedieu de Vabres utólag azzal enyhítette a törvényjavaslatot, hogy vádemelésre csak azután kerülne sor, ha valaki kétszeri hatósági figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba az illegális csereberét.

A két szocialista képviselő, Patrick Bloche és Christian Paul vezette lázadók kisebbségben vannak, ezért parlamenti csínnyel szereztek érvényt álláspontjuknak. Úgy rendezték, hogy módosító javaslatukra akkor kerüljön sor, amikor az ünnep előtt kiürül az 577 tagú képviselőház. Első olvasatban el is fogadták – 30 szavazattal 28 ellenében.   

A módosítás lényege az, hogy ha valaki szerény, havi 4–7 eurós átalánydíjjal egészíti ki az internet-előfizetést, ezzel jogot szerez arra, hogy szerzői jogvédelem alatt álló fájlokat cserélgessen – legalábbis addig, amíg a fájlok nem kerülnek kereskedelmi felhasználásra, csupán a partnerek szórakozására szolgálnak.

Alain Suguenot kormánypárti képviselő, a módosítás benyújtója úgy véli, hogy ez a megoldás a helyes középút a durva büntetés és a teljes büntetlenség között, s nem győzi hangsúlyozni, hogy szó sincs a szerzői jogok figyelmen kívül hagyásáról, netán a kalózkodás legalizálásáról. Patrick Bloche pedig arról beszél, hogy csupán összhangba hozták az eredeti törvényjavaslatot a valósággal, hiszen nyolcmillió francia cserél fájlokat, márpedig ennyi embert talán mégsem lehet bűnözőnek tekinteni.

A kulturális minisztert ez egy cseppet sem nyugtatja meg. Amikor épp nem a francia forradalmat emlegeti, arra a nem elhanyagolható kérdésre hívja fel a figyelmet, hogy ki tudja, milyen alapon kellene elosztani a díjakat. A nagy jogtulajdonosok tombolnak, a showbiz végét jósolják, kommunizmust, szovjetizálást emlegetnek.

A lázadók győzelme inkább csak szimbolikus. Január második felében újból összeül a parlament, s ezúttal nincs sok esélye az elsőre cselesen átvitt módosításnak. De a melletük kiálló képviselőknek már eddig is sok kalóz szívébe sikerült belopniuk magukat.