Középkori hagyomány szerint a meg nem keresztelt csecsemők a pokol tornácára kerülnek. Hacsak a Vatikán be nem zárja az átmeneti szállást.

„Miközben a homoszexuális hajlamú papok felszentelését megtiltó dokumentumot címlapon tárgyalták a lapok, a Nemzetközi Teológiai Bizottság egy sokkal fontosabb kérdést tárgyalt” – számolt be december elején a Catholic.net. Ez nem más, mint a megkeresztelés nélkül meghalt csecsemők sorsának ügye.

A katolikus tan szerint csak az kaphat feloldozást az eredendő bűn alól, akit megkereszteltek. Keresztség nélkül még a csecsemők sem nyerhetnek bebocsátást a mennyországba. De mivel nem követtek el semmiféle bűnt, pokolra sem jutnak.

A középkori hagyomány szerint a meg nem keresztelt csecsemők – azokkal az erényes pogányokkal együtt, akik még a kereszténység megjelenése előtt éltek – a pokol tornácára jutnak.
Itt ugyan nem részesülnek az üdvözültek örök boldogságában, de a természetes boldogság őket is megilleti. „Ez leginkább a bűnbeesés előtti Ádám és Éva boldogsága” – magyarázza a Catholic.net.

A tavaly pápává választott Ratzinger bíboros már húsz évvel ezelőtt utalt arra, hogy ideje volna elfelejteni a pokol tornácát, amely amúgy sem része a katekizmusnak. November végén hasonló szellemben nyilatkozott.

Pusztán teológiai kérdésről van szó? David van Biema, a Time magazin szerkesztője szerint sokkal többről. „A pokol tornácának bezárása az egyház abortusszal kapcsolatos állásfoglalásával függ össze” – írja. – XVI. Benedek az embriót még formátlan, de teljes értékű embernek tartja, ezért a magzatelhajtást gyilkosságnak tekinti. Következtlenség lenne az ártatlan áldozattól megtagadni a mennyországba jutás lehetőségét.”

A kérdés azért is fontos, mert ha az egyház elismeri, hogy meg nem keresztelt emberek is üdvözülhetnek, ezzel átértékeli a keresztelés intézményét. „A pokol tornáca nélkül sok katolikus számára nem lenne olyan sürgős a megkeresztelkedés.”

Másokat a várható egyházi döntés esztétikai következményei aggasztanak. Mi lesz Dante Isteni színjátékával a pokol tornáca nélkül? Mit kezdünk majd Shakespeare, Milton, és Coleridge műveivel, amelyekben a pokol tornácáról írnak? - kérdezi Harold Bloom amerikai irodalomtudós.

Lindsey Hilsum egy másik szempontra hívja fel a figyelmet. „Ha bezár a pokol tornáca, akkor nem lesz hova menniük az erényes pogányoknak – írja a New Statesmanben. – Ezért azt javaslom, hogy ezen a világon alapítsuk meg a pokol tornácát.”

De a pogányok evilági természetes boldogulásának nem sok esélyt ad a brit publicista. Méghozzá épp a vallásos politika előretörése miatt. Az iszlám fundamentalisták és az amerikai konzervatívok nem hagyják őket békében.