„Ha nincs személyi, nincs pornó” – olvassuk a Netzpolitik beszámolóját az Észak-Rajna-Vesztfália médiahatósága által beterjesztett javaslatról.
Németországban, mint máshol is, törvény védi a fiatalokat a pornográf tartalmaktól. Elvben tehát csak nagykorúak férhetnének hozzá az internetes felnőtt oldalakhoz is. A gyakorlatban azonban ebből vajmi kevés valósul meg. Mivel az internetes oldalak látogatóinak korát nehéz ellenőrizni, a szexportálok leginkább azzal intézik el a dolgot, hogy a kezdőoldalon figyelmeztetnek, csak az léphet tovább, aki betöltötte a 18. életévét. Ez nagyjából annak felel meg, mintha a szexmozi vagy a topless bár bejáratára kifüggesztenék, hogy kiskorúaknak tilos a belépés, ám senki nem ellenőrizné, ki lép be az ajtón. Ami különösen aggasztó, hiszen a virtuális világban minden sarkon található pornóoldal, ráadásul a karantén idején világszerte megnőtt a látogatottságuk. Pedig már korábban is igen népszerűek voltak: Németországban a 12. és 14. leglátogatottabb oldal is szexoldal. A legnépszerűbb újság, a szenzációhajhász bulvárlap, a Bild közéjük ékelődve 13. a listán, a legnagyobb olvasottságú komoly lap, a Spiegel 21. A legnépszerűbb oldalak ötvenes listáján öt pornót kínál.
Tobias Schmid, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány médiahatóságának vezetője megelégelte az ex lex helyzetet. Úgy döntött, hogy komolyan veszi a hivatalát és érvényt szerez a hatályos törvénynek. A várható ellenvetések elébe menve Schmid kiemelte, hogy az ő feladata a törvény betűjének betartása, nem pedig a szabályok kommentálása. Márpedig a törvény azt írja elő, hogy a pornográf oldalak üzemeltetőinek hitelt érdemlően ellenőrizniük kell a látogatók korát. Ehhez minimum a személyi iratokat kell online elkérni, de felvetődött az is, hogy csak az kaphat hozzáférést a felnőtt oldalakhoz, aki a postai kvázi-közjegyzői szolgáltatást igénybe véve hitelesíti magát, és ezután regisztrál. Schmid azzal fenyegeti a pornóoldalakat, hogy júniustól elérhetetlenné teszi azokat, ha nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.
A Netzpolitik felidézi, hogy az Egyesült Királyságban 2012-ben került terítékre hasonló javaslat, de végeérhetetlen viták után 2019-ben végül elvetették. Ahogyan Németországban, az Egyesült Királyságban is az adatvédelmi aggályok jelentették a legnagyobb akadályt: a személyes adatok, főleg az okmányok megosztása visszaélésekre adhat okot. A Netzpolitik megjegyzi, hogy még ha elérhetetlenné tennék is őket a németországi felhasználók számára, a kiskorú felhasználók könnyen kijátszhatják a tiltást egy külföldi IP-cím használatával.
Kritikusok nemcsak az adatvédelmi aggályok és a technikai akadályok miatt tartják kivitelezhetetlennek Schmid javaslatát. Madita Oeming, a pornográfia-tanulmányok egyetemi szakértője elismeri, hogy a népszerű pornóoldalak többsége torz módon mutatja be a szexet, ami különösen ártalmas lehet a fiatalok esetében. Mégis úgy véli, hogy a szigornak és a tiltásnak rossz a pedagógiai üzenete. Szerinte inkább felvilágosítással kellene szolgálni a fiatalok egészséges szexualitásának ügyét. Sőt, Oeming szerint ebben éppenséggel segíthet is a pornográfia, legalábbis a feminista pornó, amely a nőket nem alárendeltként vagy tárgyként mutatja be, és állítólag törekszik az érzelmek jelentőségének kiemelésére is. Oeming követendőnek tartja Svédország példáját, ahol az állam támogatja a feminista pornográfiát. A Netzpolitik megemlíti, hogy a német szociáldemokraták is hasonló javaslatot fogalmaztak meg. Hogy aztán melyik fajtát fogja inkább nézni a pornóra éhes közönség, az megint más kérdés.