„A világban nő az egyenlőség. Még akkor is, ha mindeközben a globalizáció hátrányos a nyugati középosztályok számára” – ismerteti a Foreign Affairsben Branko Milanović közgazdászprofesszor a globális egyenlőtlenség alakulását vizsgáló friss tanulmányát.
Milanović és szerzőtársai 2013-ban publikálták nagy visszhangot kiváltó tanulmányukat, amelynek legfontosabb állítása szerint 1988 és 2008 között jelentősen csökkent a globális vagyoni egyenlőtlenség, legalábbis a középosztályok között. A felmérés kimutatta, hogy a globalizáció következtében a szegény országok középosztályai elkezdtek felzárkózni a fejlett világ középosztályaihoz. Ennek oka elsősorban Kína gyors növekedése volt. A tanulmány arra is rávilágított, hogy miközben a fejlett országok középosztályainak vagyoni helyzete stagnált, a legtehetősebbek még gazdagabbak lettek. Vagyis a globális egyenlőség növekedése közben a fejlett országokon belül nőtt a gazdagok és a középosztály közötti szakadék. A vagyoni helyzet globális alakulását az elefánt-grafikon néven ismertté vált ábra szemlélteti a legjobban. A grafikon azt is megmagyarázza, hogy miért vált egyre inkább globalizáció-kritikussá a nyugati középosztály, és miért támogatja a populista politikusokat – jegyzi meg Milanović.
A frissen publikált újabb kutatás a 2008 és 2013 közötti időszakban 130 ország adatai alapján vizsgálja a globális egyenlőtlenség alakulását. A kimutatásból kiderül, hogy a fejlődő országok középosztályának felzárkózása folytatódott a gazdasági válság után is, miközben a nyugati középosztályok életszínvonala továbbra is stagnál, sőt, van, ahol rosszabbul élnek, mint a válság előtt. Ellentétben azonban a korábbi évtizedekkel, a nyugati gazdagok vagyonosodása is megtorpant, így a fejlett országokon belül nem nőtt a társadalmi egyenlőtlenség. Legalábbis a vizsgált időszakban, mert 2013 után valószínűleg újra felgyorsult a tehetősek gazdagodása – teszi hozzá Milanović.
A folyamatok előrevetítik, hogy a kínai középosztály életszínvonala akár már a következő évtizedre magasabb lehet a nyugati középosztályénál. Ami egyáltalán nem lenne precedens nélküli, hiszen a 19. századig a Nyugat elmaradottabb volt a keleti birodalmaknál. Persze mindez csak akkor következik be, ha a globalizáció töretlenül folytatódik tovább. Ez pedig Milanović szerint igencsak kétséges. A fejlett világ középosztálya már eddig sem sokat nyert vele, és az újabb adatok fényében úgy tűnik, hogy már a gazdagok vagyonosodását sem feltétlenül szolgálja a globalizáció. Márpedig, ha nekik sem előnyös, akkor aligha fogják támogatni a globális gazdasági struktúrák további térnyerését.