„A Z generációnak is van igénye a vallásra. Meglepő, hogy hol találják meg ilyen irányú igényeik kielégítését” – írja Mya Jaradat a Deseret Newsban, Utah állam legrégebben működő lapjában.
Az 1977 óta született fiatalokról azt tartják, hogy számukra kevésbé fontos a vallás, mint a korábbi nemzedékeknél. Igaz, közvélemény-kutatások szerint hasonló arányban járnak templomba, mint szüleik, viszont kevesebbet imádkoznak. Amiből sokan arra következtetnek, hogy csak megszokásból és tiszteletből vesznek részt a szertartásokon (ahová szinte mindig szüleikkel mennek), de belső igényük nincs a vallásra. Ezt az olvasatot támasztja alá az is, hogy a koronavírus miatti templomzár idején jóval kevesebben keresték az online vallási szertartásokat, mint az idősebbek.
Csakhogy – jegyzi meg Jaradat – a Pew közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy a 30 évnél fiatalabb amerikaiak 80 százaléka hisz Isten vagy valamilyen más transzcendens lény létezésében, és hasonló arányban vannak, akiket rendszeresen kvázi-vallásos hálaérzet tölt el. Mint más kutatások is megmutatták, a fiataloknak is van spirituális igényük, de ez kevésbé kötődik a hagyományos egyházakhoz: a korábbi generációknál szabadabban vegyítik a különböző vallások és felekezetek dogmáit, sőt gyakran politikai nézeteik vezérlik őket ebben.
A fiataloknak nemcsak spirituális igényeik vannak, de közösségre is vágynak, teszi hozzá Jaradat. Felidézi Elizabeth Drescher vallástudós néhány éve megjelent könyvét, amely arra világított rá, hogy az ifjú amerikaiaknak szükségük van közös cselekvésre és közös értékekre. Drescher újabb tapasztalatai szerint ezt pedig a különböző mozgalmakban, egyebek között a Black Lives Matterben találják meg. A mozgalomban aktívan résztvevő diákok spirituális élményekről számolnak be, és úgy érzik, hogy a mozgalom ügyének felvállalásával fontos, erkölcsi szempontból helyes ügyet szolgálnak. A közös ügy szolgálata a vallási tapasztalathoz hasonló, hiszen közösséget teremt, és értelmet ad az életnek. Drescher egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Black Lives Matter és egyéb hasonló mozgalmak elégítik ki a fiatalok „erkölcsi éhségét”. A Metazin olvasói számára persze mindez nem újdonság.
„De vajon mi lesz akkor, ha a Black Lives Matter mozgalma lecseng?” – kérdezi Jaradat. Drescher úgy véli, hogy lesz helyette más valláspótlék. Hála az internetnek és a közösségi médiának, a fiatalok gyorsan találnak majd egy másik mozgalmat, amelynek tagjaként közösségi élményben lehet részük valamilyen valós vagy képzelt igazságtalanság elleni küzdelem harcosaként.