Az európai régióktól a demokrácia erősítését és jobb döntéshozatalt várnak. De a szeparatisták is felismerték a lehetőséget.

A többnyelvű európai politikai magazin, a cafebabel.com (nem tévesztendő össze a magyar Café Bábel folyóirattal) interjút készített Frieda Brespoelsszel. A flamand európai parlamenti képviselő az Európai Néppárt frakciójának tagja.

Cafebabel: Milyen előnyök származnak a regionalizmusból?

Frieda Brespoels: Az európai integrációban a régiók elsősorban a kulturális sokszínűség megőrzésére szolgálnak. Elősegítik az európai intézmények demokratikus deficitjének csökkentését, és a tagállamok közti feszültség enyhítését. A határokon átívelő régiók közelebb hozzák az emberekhez a brüsszeli döntéshozatalt.

Cafebabel: Megfelelően képviselik-e az uniós döntéshozatalban a régiókat?

F. B.: Nem, ma még nem kapnak elég szerepet a régiók. A jövőben remélem, létrejöhet a régiók Európája – egy olyan Európa, ahol a régiók tevőlegesen részt vesznek a döntések meghozatalában.

Arra a kérdésre, hogy nincsenek-e veszélyei is a decentralizációnak, Brespoels kitérő választ adott: Az emberek nem félnek a regionalizmustól – mondta. – Persze, a nemzeti kormányok meg akarják tartani hatalmukat, de nem állíthatják meg a decentralizációs folyamatot.

Az interjú készítője azonban nem hagyta magát: Hogyan lehet meggátolni, hogy a decentralizáció szeparatizmushoz és nacionalizmushoz vezessen?

F.B.: A nemzeti szuverenitás a 18. századból származik, és nem lehet Európa jövőjének alapja.

A flamand politikus arra célzott, hogy az egységes Európában a nemzeti szuverenitás helyett inkább a regionális és a brüsszeli intézmények kétszintű rendszerére lenne szükség.

Nem véletlen, hogy az interjú készítője a regionalizmus és szeparatizmus viszonyáról faggatta a politikust. Frieda Brespoels ugyanis az Új Flamand Szövetség alelnöke. A jobbközép belga párt 2001-ben, a flamand „humánus nacionalista” Néppárt kettészakadásakor alakult. Legfőbb politikai célja megegyezik a Néppártéval: képviselői önálló flamand államot szeretnének.

Azzal érvelnek, hogy Flandria nemzetközi jogi szempontból önálló államnak tekinthető, hiszen saját parlamenttel rendelkező autonóm régió. A belga államot mesterséges, antidemokratikus, bürokratikus koloncnak tekintik.

Az Új Flamand Szövetség az elszakadást nem érzelmi, hanem gyakorlati szempontból tartja kívánatosnak. Úgy véli, hogy egy önálló flamand államban nagyobb lenne a demokrácia és a jólét.