A környezettudatos gazdagok drága napelemekkel szerelik fel kacsalábon forgó biopalotájukat. Pedig nagyobb szívességet tennének az anyatermészetnek, ha nem költenének annyit.

Amerikában nagy divat a zöld ház. A környezettudatos házépítők nem sajnálják a pénzt a korszerű berendezésekre. Dollár-százezreket költenek napelemekre, geotermikus fűtés kialakítására vagy bioépítőanyagokra.

„A jó ízlés és környezettudatos gondolkodás példájának tartott házakkal vannak tele a lakberendezési magazinok. De mennyire zöldek ezek az épületek?” – teszi fel a kérdést Daniel Akst a Wall Street Journal véleményrovatában.

Az ökopaloták nem csak rendkívül drágák. Hiába a modern hőszigetelés, az általában több száz négyzetméter alapterületű ingatlanok fenntartása így is rengeteg energiát emészt fel. A világ zajától és a civilizációtól távoli területen épült házakhoz külön kell kiépíteni a közműveket. S a természet lágy öléről hosszú kocsikázással lehet csak eljutni a boltba, iskolába vagy munkahelyre. Hasonlóan a bioélelmiszerekhez, a bioházak sem feltétlenül környezetkímélők.

„Az ilyen házak nem csak nevetségesek, de álszentek is – a felső középosztály képmutató environmentalizmusának bizonyítékai. Miközben vagyonokat költenek hivalkodó öko-dizájnra, valójában státusszimbólumot építenek, és nem a környezetvédelem ügyét szolgálják.”

„Sokkal többet ér, ha kicsit vastagabb falakat húzunk fel, energiatakarékos háztartási gépeket és hőszigetelt nyílászárókat veszünk. A komputeres hőfokszabályozó, energiatakarékos izzó és kis fogyasztású autó is előnyös lehet. A pénztárcát és a természetet egyaránt kíméli. Sőt, geopolitikai szempontból is hasznos, hiszen enyhíti az olajtermelő országokkal szembeni kiszolgáltatottságot.”

Az őszinte természetvédők jobban teszik, ha zöld villa helyett szerény városi lakásba költöznek. Nem kell majd autóval járniuk, kevesebbet is fűtenek. És nem tesznek tönkre érintetlen területeket.