A rendező békeimának szánta a filmet. A cionisták náci propagandának tekintik. Az arabok a zsidó média összeesküvését látják benne. Mások erőltetett elfogulatlanságát kárhoztatják.

Spielberg új filmje, a München az 1972-es müncheni olimpián történt palesztin terrortámadás bemutatásával kezdődik. A tizenegy izraeli sportoló életét követelő vérfürdő nem marad megtorlás nélkül: Izrael akkori miniszterelnöke, Golda Meir egy öttagú Moszad osztagot küld Európába, hogy felkutassák és megöljék a merénylet kitervelőit és elkövetőit.

Spielberg a Los Angeles Timesnak úgy nyilatkozott, hogy nagyon ügyelt rá, nehogy Izrael-ellenes támadásnak tűnjön a film.

A Washington Post publicistája, Charles Krauthammer szerint ez nem látszik. Úgy véli, hogy a forgatókönyvíró Tony Kushner Izrael-ellenes elképzelései az egész filmet meghatározzák. Kushner többször kifejtette, hogy Izrael létrehozása történelmi tévedés, sőt bűn volt.

„Spielberg azt sugallja, hogy a cionizmust egyedül a holokauszt igazolja és élteti. Ez a történet palesztin változatának felel meg, s általában az anticionisták klasszikus álláspontja. Amit az iráni elnök is magáévá tesz, aki szerint Izraelt el kellene törölni a föld felszínéről” – írja Krauthammer.

A jobboldali cionisták kampányt indítottak a München ellen. „Kérjük, hogy bojkottálják ezt a náci propagandának minősülő filmet, melyet Steven Spielberg az arab gyilkosok támogatása érdekében készített” – idézi felhívásukat a Guardian.

Ray Hanania, az „arab Woody Allen” viszont úgy gondolja, hogy bármennyire utálják majd az izraeliek a filmet, az arabok még kevésbé fogják szeretni. „A legtöbb arab számára Spielberg filmje csak újabb igazolása a hatalmas zsidó média-összeesküvésnek. Azt gondolják, ez a magyarázata, hogy a nyugat miért a zsidókkal szimpatizál a palesztinok helyett.”

Mások meg épp az erőltetett elfogulatlanságot és politikai korrektséget kritizálják.

„A München annyira kiegyensúlyozott akar lenni, hogy beleizzad az erőlködésbe. Ha ölnek a palesztinok, ölnek a zsidók is. Ha a palesztinok a vérükről és a földjükről beszélnek, akkor a zsidók is a vérükről és a földjükről beszélnek. Először a palesztinok gyilkolnak meg ártatlan embereket, aztán az izraeliek” – írja Leon Wieseltier, a New Republic irodalmi szerkesztője, aki szerint a rendező ismét demagóg és hatásvadász filmet készített.

A München készítői kényszeresen ügyeltek arra, hogy ne lehessen őket se az izraeliekkel, se a terroristákkal szembeni elfogultsággal vádolni. Így viszont azt sugallja a film, hogy ártatlan sportolók lemészárlása ugyanaz, mint a merénylet elkövetőinek kivégzése – írja egy fiatal újságíró a Cornell Daily Sunban.

Akadnak olyanok is, akik a film aktuálpolitikai üzenetét kifogásolják. A film záró képsorain ugyanis a World Trade Center tornyai láthatók, nyilvánvaló utalásként szeptember 11-re és az amerikai kormány terrorizmus elleni háborújára. „A film ezzel azt sugallja, hogy az izraeli bosszúhadjárat vezetett vagy legalábbis részben hozzájárult a szeptember 11-i terrortámadásokhoz” – írja Alan Dershowitz, a Harvard jogászprofesszora.

Pedig Spielberg saját bevallása szerint új filmjével egyáltalán nem az indulatokat akarta felkorbácsolni, és végképp nem a kultúrharcot akarta fokozni. A Times magazinnak adott interjúban azt nyilatkozta, hogy a München „ima a békéért”.

Az érintettek körében egyelőre nem hallgattatott meg az ima. Hogy az égiek meghallgatják-e, az őszinteségétől függ.