„Joe Biden természetesen nem hívta meg Kínát a demokráciacsúcsra. Kínát bosszantja a csúcstalálkozó, és ezért ő akarja meghatározni, hogy mi a demokrácia” – kommentálja Michael Radunski, a Die Zeit tudósítója a Kínai Kommunista Párt december elején publikált fehér könyvét a demokrácia kínai változatáról.
A kínai pártvezetés többször bírálta a Biden által összehívott online demokrácia-konferenciát. Peking szerint a találkozóval Washington a hidegháborút akarja újranyitni, barátokra és ellenségekre osztva a világot, illetve a demokratizálás ürügyére hivatkozva indít háborúkat. A Kína – demokrácia, amely működik című anyag legfontosabb célja annak bizonyítása, hogy Kína valójában demokrácia, csak nem pont olyan, mint a nyugati változat.
A fehér könyv történeti áttekintése szerint a Kínai Kommunista Párt mindig is a nép érdekét képviselte, és mára elérte, hogy valóban a nép hatalma érvényesüljön. A demokrácia fokmérője a jólét és a stabilitás is, és a gyors növekedés, illetve a szegénység visszaszorulása ékes bizonyíték arra, hogy a kínai demokrácia jól működik – olvassuk a szövegben, azzal a megállapítással egyetemben, hogy az emberi jogokat alkotmány védi. Szemben a nyugati demokráciákkal, Kínában nemcsak a választásokon szólhat bele a nép a hatalomba, hanem aktívan részt vehet a közügyek irányításában, sőt, a párt programjának és vezetőinek kiválasztásában is, persze kizárólag olyan jelöltek közül, akik „lojálisak a marxizmushoz, a párthoz és a néphez”. Ez biztosítja, hogy a párt és a kormány valóban betartsa ígéreteit és a nép érdekét szolgálja – állítja a fehér könyv. Kitér arra is, hogy a demokráciát nem sajátíthatja ki senki, és a külföldnek semmi joga nincsen, hogy pálcát törjön a sajátos nemzeti demokratikus rendszert kialakító Kína fölött. A kínai „demokratikus diktatúra” keményen fellép a rendszer bomlasztói ellen, és megvédi a demokratikus rendet – jegyzi meg a kiadvány.
Radunski szerint a kiadvány célja, hogy Kína megkérdőjelezze az Egyesült Államok jogát a demokrácia meghatározására. Az amerikai kommentátor attól tart, hogy ennek súlyos következményei lehetnek, ami minden bizonnyal úgy értendő, hogy ha Kína elfogadtatná a maga demokrácia-felfogását, azzal nagyban erősítené geopolitikai hatalmi helyzetét.
Egészen más szemmel nézi a történteket Stephen M. Walt harvardi professzor a Foreign Policyben. Walt szerint Biden hibát követett el a demokráciacsúcs meghirdetésével. Ha ugyanis a demokráciát akarja erősíteni, akkor nem lett volna szabad meghívnia Kongót, a Fülöp-szigeteket és Brazíliát (Walt megjegyzi, hogy ezen országok a demokrácia-indexekben rosszabbul teljesítenek, mint Magyarország). Ha viszont Washington geopolitikai befolyását akarta volna erősíteni a feltörekvő Kína ellenében, akkor pragmatikusabb megoldást kellett volna választania. Stratégiai szempontból ugyanis Amerikának szüksége van olyan szövetségesekre, akik nem maradéktalanul demokratikusak, ahogyan a második világháború idején a Németország elleni harcban szüksége volt a Szovjetunióval való együttműködésre. Walt arra figyelmeztet, hogy a demokrácia és egyéb magasztos célok feltétlen képviselete számos országot Kína karjaiba tol. Ami pedig nem érdeke Amerikának, és ráadásul a demokrácia ügyét sem szolgálja.