Gyökérkezelésre, szívműtétre. Jó orvosok, csúcstechnika, szerény árak. A nyugatiak mennek is, mert az otthoni magánklinikát nem bírják kifizetni, a közkórházban pedig hosszú várólistára kerülnének.

A 60 perc, a CBS News műsora tavaly ősszel foglalkozott az indiai gyógyturizmussal. Bemutatták a modern kórházakat, az udvarias orvosokat, a remek hotelszolgáltatást, és nem utolsó sorban a vonzó árakat. A CBS példáját más tv-csatornák is követték.

Az indiai klinikák azóta nem győzik megválaszolni az érdeklődők e-mailjeit. „Mennyibe kerül egy kétszemélyes csomag? Szemműtét nekem, ráncfelvarrás a feleségemnek?” És egy bypass, egy térdműtét, egy híd? „Ennyi pénzem van, mit kapok érte?”

Érdeklődő, reménykedő és kétségbeesett levelek. Főként az Egyesült Államokból, ahol az orvosi költségek az égbe szöktek, és egyre több ember marad egészségbiztosítás nélkül. De sok az érdeklődő a társadalombiztosítási rendszeréről híres Kanadából is, ahol egyre többet kell várni a bonyolult műtétekre.

„A magánkórházak bebizonyították, hogy nem volt hiú ábránd az öt-hat éve felmerült elgondolás – írja Anjali Puri,  az Outlook India riportere. – Ha megfelelőek az árak, jó a minőség, a nyugati emberek hajlandók lesznek sok ezer kilométert utazni, hogy Indiában kezeltessék magukat. Abban az országban, amelyről korábban azt hitték, a kolera hazája. A jövő évtized elejére a globális egészségügyi bazár forgalma elérheti az évi 2,3 milliárd dollárt. Talán ez lesz az indiai gazdaság új húzóágazata az informatika után.”

És mi lesz közben a helyi betegekkel? Az ottani állami rendelők és közkórházak csak kis részben tudják ellátni a jogosultakat. „Az egészségügyi turizmus azt fogja eredményezni – nyilatkozta egy orvos –, hogy az indiaiak náluk harmincszor nagyobb jövedelmű emberekkel versenyeznek majd a piacon.”