„A #LetUsTalk online kampány résztvevői és nőjogi aktivisták követelik, hogy tiltsák be a február 1-jei hidzsáb világnapot, amely ellen iráni nők is tiltakoznak. És mit tesz a Nyugat? A multikulturalizmust ünnepli a nők elfátyolozásával” – írja Annika Ross az Emma német feminista magazinban.
A hidzsáb világnapját 2013 óta rendezik meg, ma már 140 országban. A szervezők arra akarják felhívni a világ figyelmét, hogy az iszlám kendőt nők milliói viselik önszántukból. Ezért azt kérik, hogy a nyugati nők szolidaritásuk kifejezéseképp egy napra viseljenek hidzsábot. Az idei világnap alkalmából készített, a német állami televízió ifjúsági műsorában is levetített klip is ebben a szellemben mutatja be a hidzsábot. A videóban a világ különböző országaiban élő nők láthatók, akik divatos, ám az iszlám öltözködési szabályokkal összhangban lévő trendi ruhát és persze kendőt viselnek. A film szerint a hidzsáb nemcsak a meztelenségtől védi meg a nőket, hanem egyúttal identitásuk kifejezésének elengedhetetlen eszköze is. Egyúttal pedig a rasszizmus elleni küzdelem szimbóluma is, mivelhogy bőrszínre és származásra való tekintet nélkül viselhető, illetve a feminizmusé is, hiszen a női szabadságot szimbolizálja. A pár perces videoklip azt állítja, hogy aki a hidzsábot viseli, az előítéletek és a társadalom elnyomó elvárásai elleni harcot, illetve a kultúrák közötti párbeszédet is segíti.
A közel-keleti nők – mármint a nők jogait védők – nem pontosan ekként látják a hidzsábot – írja Ross. Maszih Alinezsád nyugatra menekült iráni újságírót és feminista aktivistát említi példaképpen, aki már évek óta bírálja a hidzsáb világnap ötletét. Online kampányt is indított ellene #LetUsTalk néven annak bemutatására, hogy a Közel-Keleten és Afganisztánban a kendő az elnyomás szimbóluma és eszköze is egyben: a fedetlen női hajért börtönbüntetés jár. Az oldalon (és a hasonló szellemű #NoHijabDay bejegyzésekben) több száz nő veszi le tiltakozásul hidzsábját. Alinezsád a múlt héten a Washington Postban megjelent cikkében abszurdnak nevezi az állítást, miszerint a hidzsáb ellenzői iszlamofóbok lennének. Kitér rá, hogy a hidzsáb mellett nemcsak a hidzsáb világnap szervezői agitálnak így, hanem Ilhan Omar, a Kongresszusban is hidzsábot viselő amerikai demokrata párti képviselő is, aki törvényjavaslatot terjesztett be a nemzetközi iszlamofóbia visszaszorítása érdekében. Alinezsád szerint a kongresszus által már megszavazott javaslat értelmében akár azok is iszlamofóbnak minősíthetők, akik elítélik a tálibokat vagy a kötelező hidzsábviselést.
Nyugaton nemcsak a női szabadság és önkifejezés divatos kiegészítőjének tekintik a hidzsábot, hanem az egzotikus Kelet és a kulturális sokszínűség szimbólumának is – teszi hozzá Ross. Számos utazási iroda reklámoz közel-keleti utakat hidzsábos nőkkel, a nagyvállalatok pedig a multikulturális tolerancia nevében lehetővé teszik alkalmazottaiknak a hidzsáb viselését, és ezzel maguk is hozzájárulnak a kendő valódi jelentésének elkendőzéséhez.
Cikke végén Ross a hidzsáb világnap dátumát is igencsak árulkodónak látja. Február 1-je ugyanis Homeini ajatollah 1979-es iráni iszlám fundamentalista forradalmának évfordulója. Megjegyezzük, hogy eszerint a nyugati marxista baloldal egy része legalább következetes. Hiszen képviselői közül sokan, egyebek között Michel Foucault is antiimperialistának minősítették, s ennek megfelelően üdvözölték Homeini forradalmát.