„Hosszú időn át gúnykacaj fogadta azt a feltételezést, hogy a nagy internetes közösségi oldalak a politikai hatalommal összefogva cenzúrázzák a felületeiken megjelenő tartalmakat. Ma mindezt kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá” – olvassuk Mike Solana milliárdos tech-vállalkozó Pirate Wires weboldalán.

Edmund Burke konzervatív gondolkodó 1787-ben úgy fogalmazott, hogy a brit parlamentben a három renden kívül a sajtókarzaton ott ül egy negyedik is, és az a negyedik „fontosabb, mint a másik három együttvéve”. A sajtóról van szó, amely az emberek gondolkodását befolyásolva a másik három rend működésének irányára is hatással tudott lenni. A sajtót – később a rádiót és a televíziót is beleértve – azóta is külön hatalmi ágnak szokás tekinteni. (A rendiség felszámolása után nem külön jogállású csoportok, hanem az államhatalom három ága közötti egyensúly fenntartása számít a demokrácia fokmérőjének, de Solana következetesen negyedik rendnek nevezi a médiát és ötödik rendnek a társasági oldalakat. Nem ő az első: Jeffrey Archer egész könyvet írt A negyedik rend címmel.)

A negyedik hatalmi ágban a huszadik század végére nagy koncentráció ment végbe, és Amerikában lényegében csak néhány óriásvállalat maradt a színen, azok pedig Solana szerint immár nem ellenőrzik, hanem inkább csak kiszolgálják a hatalmat. Hanem közben megjelent az ötödik is, és szerzőnk úgy látja, hogy ezzel már közelebb jutottunk az autoritarizmushoz, mert a társasági oldalak minden korábbinál több emberhez jutnak el, és mert a politika, a média és az ötödik hatalom között kimondatlan szövetség működik, amely egy irányba igyekszik terelni a közönség gondolkodását.

A hatalmi ágaknak ez az összejátszása egészen a legutóbbi hetekig afféle rögeszmés összeesküvés-elméletnek számított. Igen ám, de amikor Elon Musk, Amerika (most már csak) második leggazdagabb embere megvette a Twittert, nyilvánosságra hozta, hogy ez a platform, amelyet csaknem nyolcvanmillió amerikai használ aktívan, politikai elfogultságból igyekezett befolyásolni a választásokat az Egyesült Államokban. Musk újságírók rendelkezésére bocsátotta a cég belső levelezését, amelyből kiderült, hogy a Twitter rendszerszintű politikai cenzúrát alkalmazott, és erről nem tájékoztatta a felhasználókat. Annyit lehetett tudni, hogy van egy „megbízhatóság és biztonság” program, de azt már nem, hogy szinte kizárólag radikális baloldali meggyőződésű munkatársak üzemeltetik. Kiderült, hogy a 2020-as elnökválasztás előtt a Twitter eldugott a közönség elől minden olyan közlést, amelyben arról volt szó, hogy Biden és demokratapárti elnökjelölt fia miféle e-mailekkel teli laptopot vesztett el. A New York Post ugyanis olyan e-maileket közölt, amelyek megerősítették azokat a híreszteléseket, miszerint az ifjabb Biden igen jól fizetett ukrajnai állása egyfajta szívesség volt apjának, aki akkor alelnökként az Ukrajnával való kapcsolatokat felügyelte. Ezt a közelgő elnökválasztás előtt célszerű volt homályban hagyni. De a Musk által felkért újságírók mást is találtak a belső levelezésben: mindkét nagy párt rendszeresen levelezett a Twitterrel, és legalább is a demokratákról már kiderült, hogy bizonyos bejegyzések eltüntetését kérték a Twitter felületéről. A társaság lelkesen beleegyezett számos ilyen kérésbe. Az újságírók feketelistákat találtak emberek nevével, illetve témákkal, amelyeket el kellett tüntetni a felhasználók elől. Többnyire „árnyéktörlésről” volt szó, ami azt jelenti, hogy az írás szerzőjének Twitter-oldalán megjelent az illető közlemény, ámde a többi felhasználó nem láthatta. Az ilyen árnyéktörlésnek azonban nem voltak szakszerű indokai. Elég volt, hogy a személyzet veszélyesnek érezze őket. Az eddig ismertté vált esetekben a középtől jobbra elhelyezhető tartalmak voltak veszélyesek. Például az olyanok, amelyekben a radikális gender-ideológia iránti szkepszis, a kormány Covid-politikájának bírálata, vagy a 2020-as választások tisztasága iránti kétely nyilvánult meg. Meglehet, maga Solana is helyeselné némelyik ilyen közlemény törlését, de csakis nyilvános kritériumok alapján, és semmiképp sem úgy, hogy maga a közlő se kapjon erről értesítést. Valójában azonban az egész rendszer létezését is tagadták, és a jelentős sajtótermékek is váltig állították, hogy ilyesmi nem létezik.

Mindmáig nincs rá bizonyíték, hogy a Google, a Facebook és a TikTok is ugyanígy jár el, de Solanának efelől semmi kétsége. Fontosnak tartaná azonban az amerikai demokrácia jövője szempontjából, hogy mindez kiderüljön. Elvben azokkal ért egyet, akik szerint nem helyes, ha e nagy internetes cégek cenzúrát alkalmaznak, de belátja, hogy ezt igen nehéz elkerülni. Muskban e tekintetben jobban bízik, mint liberális elődeiben, de leginkább mégis abban reménykedik, hogy semmi sem örökéletű, legkevésbé pedig az új technológia hosszúéletű. Jönnek újabb megoldások, amelyek kiveszik ezt a hatalmat az ötödik hatalmi ág kezéből, vagy legalább is átláthatóvá teszik e hatalom gyakorlását.