Amerikai cégek együttműködnek a cenzorokkal Kínában. Azzal védekeznek, hogy be kell tartani az ottani szabályokat. Szeretnék, ha kormányuk olyan törvényt hozna, amely ezt megtiltja nekik.

Sokan remélik, hogy a modern technika, különösen az internet aláássa a kínai kommunista párt egyeduralmát. A jelek szerint azonban a hatóságok egyelőre lépést tartanak az internet terjedésével. Számítógépes programok és élő cenzorok figyelik az internetes fórumokat és blogokat. A nemkívánatos külföldi internetes behatolástól Nagy Tűzfallal védik a népköztársaságot.

A kommunista hatóságokat akarva-akaratlan a nagy nyugati hi-tech cégek is segítik. A Tienanmen-téri tüntetés résztvevőit a Siemens bolti lopások ellen kifejlesztett kameráival azonosították. A Google beleegyezett, hogy a pártvezetés által tiltólistára vett szavakat ne lehessen keresni. A Microsoft pedig hozzájárult, hogy blogszolgáltatásába hasonló szellemben működő szűrőprogramot építsenek. A Cisco vírusok ellen kifejlesztett készülékekeit a kínai kormány a nem kívánatos oldalak blokkolására használja.

A Kínában jelen lévő cégeket ezért sokan bírálják. Különösen azóta, hogy a Yahoo! a rendőrség kérésére kiadta egy újságíró adatait. Sí Taót tíz év börtönre ítélték.

Michael Callahan, a Yahoo! elnökhelyettese azzal védekezett egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt, hogy kénytelenek voltak együttműködni a kínai hatóságokkal, különben ők maguk is törvénysértést követtek volna el. A magyarázat végén viszont utalt arra, hogy a nagy internetes cégek elősegítik a szólás- és információszabadság erősödését, de egyedül nem képesek szembeszállni a cenzúrával. Ehhez, mondta Callahan, az amerikai kormány segítségére is szükség van.

Nemrég Bill Gates is hasonló szellemben nyilatkozott. Elismerte, hogy kénytelenek betartani a kínai hatóságok előírásait, köztük a cenzúrára vonatkozókat. Ő is szorgalmazta, hogy az amerikai törvényhozás teremtsen olyan szabályozást, amely meghatározza, mit tehetnek a külföldön működő amerikai vállalatok, és mit nem.

Gates annak a hetvenes évek végén hozott törvénynek a példájára utalt, amely szigorú büntetést helyez kilátásba a külföldön korrupciós ügyekbe keveredett amerikai cégeknek. Talán ehhez hasonlóan lehetne szabályozni azt is, hogy milyen mértékben szabad együttműködni a külföldi kormányok elnyomó politikájával.

Az egyik republikánus szenátor már be is terjesztett egy ilyen törvényjavaslatot. Ez lehetővé tenné, hogy a Sí Taóéhoz hasonló esetekben az érdekelt cégek az amerikai előírásokra hivatkozva megtagadják az együttműködést a kínai hatóságokkal – kommentálja a történteket Jacob Weisberg, a Slate magazin publicistája.

A nagy cégek hiába próbálnák önmagukat korlátozni. Az infokommunikáció világában sokat magasztalt önszabályozás itt nem működik. Ezt kénytelenek voltak belátni az olyan óriások vezetői is, mint a Microsoft és a Yahoo, akik egyébként minden állami szabályozás ellen berzenkednek.

Ha ugyanis a Google a saját szakállára megtagadná, hogy kiszűrje a kommunista cenzorok által nemkívánatosnak nyilvánított szavakat, akkor a kínai kormány könnyen talál egy másik céget, amelyik a busás haszon reményében enged az elvárásoknak. Ellenállásra csak akkor van remény, ha az összes amerikai céget törvény kötelezi, hogy az emberi jogi szempontból kifogásolható ügyekben ne működjenek együtt a kínai vezetéssel.

Az amerikai cégekre vonatkozó korlátozást pedig – reméli Weisberg – bizonyára a többi nyugati ország is gyorsan átvenné. Csakúgy, mint korábban a korrupcióra vonatkozó törvényt. Igaz, ehhez húsz évet kellett várni.