„Minimális és főleg békés szembeszegülés ez a visszatérő orosz birodalmi törekvések ellen, amelyek nyelvhasználati rendelkezésekben, de főképp területi hódításban testesülnek meg” – írja az AOC magazinban Marc Crépon filozófus, aki tavaly megjelent könyvében amellett érvel, hogy a nyelv nem lehet a nemzeti identitás alapja.

Annál inkább eszköz lehet a nyelv a terjeszkedő birodalmak kezében – írja most Crépon az ukrán nyelvháborút kommentálva. A gyarmatosítók a magukét elsőosztályú nyelvnek tekintették, a bennszülöttekét másodosztályúnak. Aki nem akart megragadni a társadalmi ranglétra legalján, annak érdemes volt áttérnie a gyarmatosítók nyelvére. Pontosan így járt el az orosz főhatalom Ukrajnában évszázadokon át, és ez alól a Szovjetunió hét évtizede sem volt kivétel. Oriszja Gemka egyetemi tanár úgy fogalmaz, hogy nyelvirtás zajlott Ukrajnában. Sőt, Crépon szerint Ukrajna függetlenné válása után is az orosz maradt az elit nyelve. Az 1996-os alkotmány azonban egyedül az ukrán nyelvet nyilvánította államnyelvvé, habár a kisebbségeknek is jogot adott nyelvük használatára. Ekkor kezdődött a nyelvháború, mert a nagyobb arányú orosz népességgel rendelkező kelet-ukrajnai megyék némelyike azt követelte, hogy helyben az orosz is hivatalos nyelv legyen. Ez volt Janukovics elnök programja, őt azonban 2014-ben a kijevi lázadás megbuktatta, de a második helyi hivatalos nyelvről szóló törvényt csak 2018-ban törölte el az alkotmánybíróság. Ezt követte a nyelvtörvény, amely Crépon szemében puszta ürügy volt arra, hogy Oroszország megpróbája igazolni terjeszkedését.

Mióta az orosz invázió megkezdődött, egymást érik az egyre szigorúbb rendelkezések „az ukrán nyelv védelmében”. A harkivi polgármesterre pénzbüntetést rótt ki az anyanyelv védelmében illetékes kormánybiztos, amiért oroszul fordult a város lakóihoz. Ő azonban közölte, hogy hivatalos ügyekben ukránul ír és beszél, de a lakossághoz továbbra is oroszul szól majd. „Most fontosabb dolgunk is van ennél” – adta tudtul, hogy szembeszáll az orosz agresszióval, de nem a lakosság többségének anyanyelvével. Az egyetemeken július óta kifejezetten tilos oroszul tanítani. Az orosz megszállás alatt lévő területeken viszont az ukrán tananyaggal és az ukrán nyelvű oktatással számolnak le. Az Economist arról ír, hogy Ukrajnában „orosztalanítás” zajlik, olyannyira, hogy lelkes hazafiak tömegesen zúzzák be, darálják le az orosz irodalom klasszikusait. Az egyik megszólaltatott szerint ez azért nem olyan szörnyű, mint a fasiszta/náci könyvégetés. Országszerte bontják le az orosz emlékműveket, köztük Puskin számtalan köztéri szobrát.

Alina Zsurbenko orosz anyanyelvű fordító a Kyiv Post hasábjain az orosz kultúrát érő támadásokról nem ír, de a nyelvtörvényt helyesli. Nagyszülei még ukránul beszéltek, de amikor faluról városba költöztek, áttértek a sokkal ajánlatosabb oroszra, és gyermekeik már orosz anyanyelvűek voltak. Az unoka már a független Ukrajnában született, és gyermekkorában azt tapasztalta, hogy északkelet-ukrajnai városukban nyilvános helyen az orosz beszédet várták el az emberektől. Az iránytaxiban például csúnyán néztek arra, aki ukránul mondta meg, hol akar kiszállni. 2014-ben, a Krím és a fél Donbasz leszakítása után változni kezdett a helyzet. Az orosz invázió nyomán pedig az orosz anyanyelvűek tüntetőleg egyre gyakrabban ukránul beszélnek. A front mögött az orosz anyanyelvű egészségügyiek ukránul fordulnak a sebesült katonákhoz, ezzel is tudatva, hogy együvé tartoznak. És az iránytaxiban mára az ukrán beszéd az elvárás. Mi több, Alina, aki New Yorkban dolgozik, már édesanyjától is ukrán nyelvű szöveges üzeneteket kap a telefonjára.

A nyelvtörvény persze nem úgy szól, hogy nyilvánosság előtt és hivatalos helyen (például orvosnál) tilos oroszul beszélni, hanem hogy kötelező az ukrán nyelv használata. Ez pedig a többi kisebbséget is sújtja. Az Európai Unió sürgeti az ügy rendezését, Ukrajna sebtében hozott is decemberben egy törvényt a kisebbségek jogairól, de ez nem törli el sem az oktatási, sem a nyelvtörvényt. Januárban Zelenszkij elnök megígérte Johannis román államfőnek, hogy keresni fogják a megoldást a kisebbségek panaszaira.