„Latin-Amerikában gyakori, hogy jobboldali populisták kerülnek az állam élére, akik aztán egyre diktatórikusabb vonásokat vesznek fel, illetve baloldali megváltók, akik viszont a hatalomban szintén korlátozzák a demokráciát, és a korrupciót sem számolják fel. Bernardo Arévalo, az új guatemalai elnök aligha ezt a mintát fogja követni, de még az sem biztos, hogy egy évig kihúzza az elnöki székben” – olvassuk a Compact magazinban Juan David Rojas floridai politológustól.

A százkét éve működő amerikai Külkapcsolati Tanács honlapján Shannon K. O'Neil and Will Freeman arra hívja fel a figyelmet, hogy mégsem minden a pénz. Arévalo egy bérelt garázsból irányította kampányát – és feleannyi pénzből, mint amennyi ellenfelének, a korrupciós ügyek miatt büntetőeljárás alatt álló volt elnök feleségének állt rendelkezésére. Legalábbis papíron. Mert a múltban Sandra Torres asszonyról kiderült, hogy többször annyit költött választási kampányaira, mint amennyit bevallott. Igaz, azóta az ügyész, aki ezt kiderítette, külföldre menekült. Nem egyedül. További húsznál is több kollégája is jobbnak látta, ha külföldön keres menedéket. A korrupcióellenes civil szervezetet betiltották, a korrupt politikusokról leleplező cikkeket közlő főszerkesztőt lecsukták. Az elmúlt tíz választás előtt minden esetben voltak pártok, amelyeknek jelöltjeit bíróság tiltotta el az indulástól. Arévalo azonban egészen az első fordulóig csak legfeljebb 4 százaléknyi támogatásra számíthatott, ezért őt nem bántották. Amikor aztán 12 százalékkal mégis bejutott a második fordulóba, kilenc kieső jelölt pártja óvást nyújtott be, és emiatt két hónapot kellett várni a második fordulóra. Közben a főügyész megpróbálta betiltani Arévalo pártját, de a nagy nemzetközi felháborodás hatására a Legfelsőbb Bíróság elutasította az indítványt. A nagy reklámnak meglett a hatása: Arévalo 58 százalékot szerzett a második fordulóban.

Latin Amerikában nagy hagyománya van a korrupciónak, de nagy a szórás: Uruguayban aránylag jónak ítélik a helyzetet, Guatemalánál rosszabbul viszont csak négy latin-amerikai ország áll a harmincból. Közép-Amerika különösen korruptnak számít (Costa Rica és újabban Panama kivételével). A Geopolitical Intelligence Services agytröszt tanulmánya ennek okát abban jelöli meg, hogy Közép-Amerika országai hagyományosan tipikus banánköztársaságok voltak, a gazdasági élet a földbirtokosság kezében volt, a földeken dolgozó nincstelek nagy tömegét pedig ócska ígéretekkel manipulálták a választásokon. A kábítószer-kereskedelem térhódításával a politika és a bűnbandák között is létrejött az együttműködés. És ezen a baloldali rezsimek sem igen változtattak. Nicaragua, ahol volt kommunista gerillák kormányoznak, még Guatemalánál is rosszabbul áll a korrupciós rangsorban. A dél-amerikai földrészen pedig Kolumbia nemrég megválasztott baloldali elnökének fiáról derült ki, hogy bűnözői körökből is kapott pénzt apjának választási kampányára. Egyébként a guatemalai korrupt elit favoritja az elnökválasztás második fordulóban szintén baloldali politikus volt. Közép-Amerikán keresztül tömegével áramlik Mexikóba a dél-amerikai kábítószer, és ezzel összefüggésben a bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt. A térség a gyilkossági statisztikák élvonalába került. A 17 milliós Guatemalában például ötvenötezer gyilkosságot hajtanak végre évente.

Az észak-amerikai vállalkozások persze nem angyalok, de legalább az állami szereplők nem támogatják a korrupciót, és átlátható közbeszerzési eljárásokat, valamint független bíróságokat követelnek. Nem úgy van már, mint a hidegháború idején, amikor az Egyesült Államok a kommunizmus terjedésétől való félelmében a legkegyetlenebb és legkorruptabb diktatúrákkal is szövetkezett. A Diálogo Americas hasábjain Guillermo Saavedra arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat emiatt újabban nagy hátrányba kerül Kínával szemben, a kínai beruházókat ugyanis egy cseppet sem feszélyezik a zavaros viszonyok, és így jobban szót értenek a döntéshozókkal. Márpedig stratégiai szempontból egyáltalán nem mindegy, kinek jut nagyobb szelet az akkumulátorgyártásban kulcsszerepet játszó latin-amerikai lítiumkincs feltárásából és kiaknázásából.

Az új guatemalai elnöknek tehát nem lesz könnyű dolga, ha be akarja váltani választási ígéreteit. Annál is kevésbé, mivel a parlamentben persze nincs többsége. Továbbá az alkotmány tiltja, hogy másodszor is államfővé válasszák. Juan David Rojas egyenesen azt sem zárja ki, hogy a törvényhozók még januárban kezdődő elnökségének első évben eltávolítják posztjáról. Győzelme akkor is szép volt – teszi hozzá.