Egyre több országban mutatják ki a madárinfluenza vírusát elhullott madarak tetemében. De miért főleg hattyúkban? A válasz kézenfekvő.
Szinte minden héten új országban mutatják ki az emberre is veszélyes H5N1 madárinfluenza vírust. Utoljára Kamerun és Myanmar (Burma) került fel a listára.
Európában is alig akad olyan hely, ahol nem találtak még madárinfluenzában elhullott madarat. A legtöbb esetet Dél- és Kelet-Európából jelentették, de már Németországban is felütötte fejét a kór.
A madárinfluenzát minden bizonnyal vándormadarak terjesztik. A vándorlás során a kis területen összezsúfolódó rajokban könnyen terjed a hideggel szemben ellenálló vírus.
De mi magyarázza, hogy Európában szinte kizárólag hattyúkban mutatják ki a fertőzést? – teszi fel a kérdést Daniel Engber, a Slate Explainer rovatában. (A rovatban a webmagazin munkatársai olyan érdekes kérdésekre derítenek fényt, amelyek fölött az újságírók többnyire elsiklanak: Mennyire egységesek az Egyesült Arab Emirátusok? Miről ismerszik meg, hogy valaki siíta vagy szunnita? Hogy néz ki egy kínai billentyűzet?)
„A tudósok szerint a hattyúk körében nem gyakoribb a fertőzés, mint más madaraknál. Sőt, a minden évben költöző kacsák valószínűleg sokkal nagyobb arányban vírusgazdák. Igaz, a fertőzött kacsák ellenállóbbak a betegséggel szemben.”
A magyarázat nem madárbiológiai természetű. „Nem csak arról van szó, hogy a hattyúk mennyire érzékenyek a vírusra. Legalább ennyire fontos a madár színe és mérete. A madárinfluenza csak azokban az elhullott madarakban mutatható ki, amelyeket megtalálnak. És a nagytestű fehér hattyúk tetemét könnyebben észrevesszük, mint az elhullott kis barna kacsákét.”