Lelkes globalisták egyszer csak nem engedik külföldieknek eladni a cégeket. Nemzetbiztonsági érdeket, stratégiai üzletágakat emlegetnek. Ezek az SZGSZ, a Szelektív Globalizációs Szindróma tünetei. 

„A globalizációt,  a pénz, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását manapság a gravitációhoz hasonló természettörvénynek tekintik” – olvassuk a New York Timesban. Daniel Gross, a cikk szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy újabban egyre kevesebb esetben érvényesül az állítólagos természettörvény.

Az Egyesült Arab Emirátus állami tulajdonában lévő Dubai World Ports megvásárolt egy brit céget, és vele hat amerikai kikötő üzemeltetési jogát. Bush elnök hiába próbálta meggyőzni a képviselőket és a szenátorokat, hogy nem jár nemzetbiztonsági kockázattal az üzemeltetési jog arab kézbe adása. Még saját pártját sem sikerült maga mellé állítania. A republikánus és demokrata honatyák összefogtak, és elsöprő többséggel leszavazták az üzlet jóváhagyását.

Európában is reneszánszát éli a gazdasági patriotizmus. Nemrég Lakshmi Mittal, az indiai acélmágnás vételi ajánlatot tett az Arcelor részvényeire. A luxemburgi és a francia miniszterelnök közös nyilatkozatban emelt szót az acélipari óriásvállalat eladása ellen. A francia kormányfő egy új törvénnyel akarja elejét venni a hasonló eseteknek. A jogszabály tételesen felsorolná, hogy melyek a francia kézben tartandó üzletágak.

Korábban London is határozott fellépést helyezett kilátásba, amikor elterjedt a hír, hogy a Gazprom meg akarja szerezni az egyik legnagyobb angol gázszolgáltatót. A spanyol kormány pedig azt próbálja megakadályozni, hogy a német E.ON megvásárolja a spanyol energiaszolgáltatót, az Endesát.

Mindez azonban nem jelenti, hogy a szóban forgó országok általában elutasítanák a globalizációt. Az amerikai politikusok például nem bánják, ha arab kézbe kerülnek a szállodaláncok. Kikötőket is szívesen eladnak – angoloknak. Az ellen sincs kifogásuk, ha a külkereskedelmi és államháztartási hiány fedezésére kibocsátott államkötvényeket kínaiak veszik meg.

Gross SZGSZ-nek, Szelektív Globalizációs Szindrómának nevezi a jelenséget. „A globalizációt támogató elnökök és politikusok egyszer csak antiglobalistává válnak.” Világjárványtól még nem kell tartani a gazdasági újságíró szerint. „De a határok lebontása, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása az SZGSZ terjedésének is kedvez.”