„Veszélyes Scholz kancellár és más vezető politikusok élethazugsága, miszerint Németország nem fog háborúba sodródni Ukrajna támogatásával. Az igazság ugyanis az, hogy már háborúban állunk” – írja Richard Herzinger német publicista az Internationale Politik hasábjain. 

A liberális publicista cikkében a Szociáldemokrata Pártot, azon belül is Olaf Scholz kancellárt bírálja az EP-választások kampányában bevetett békepárti szlogenekért. A SPD egyik plakátján a kancellár és a párt listavezetője, Katarina Barley jelenlegi EP-alelnök képe alatt a „Béke Katarina Barley-n és a kancelláron múlik” felirat olvasható. Egy másik választái plakáton az SPD a „Mérték, közép és béke” szlogennel kampányol.  

Herzinger megalkuvónak és képmutatónak tartja a szocdemeket, és azzal vádolja őket, hogy a békepárti jelszavakkal Putyin cinkosává válnak. Szerinte Oroszország már harcban áll Németországgal, csak éppen nem tankokkal, hanem hackerekkel és dezinformációval támad. Arról nem is szólva, hogy Moszkva az Ukrajna elleni háborúval valójában a demokrácia és Európa egésze ellen indított „szent háborút”. Herzinger biztosra veszi, hogy Ukrajna után a Baltikum és vele a NATO lesz az újabb célpont, mivel Putyin végső célja nem kevesebb, mint a „demokratikus civilizáció” legyőzése Kína, Irán és Észak-Korea segítségével. Vagyis a „békepárti demagógiát” magáévá tevő baloldal valójában nem a békét segíti elő, hanem egy még nagyobb háború kirobbanását kockáztatja azzal, hogy hagyná Ukrajnát orosz kézre kerülni. 

Az SPD az EP-kampányban átvette a német béketábor, vagyis a fegyverszállításokat ellenző radikális jobboldali AfD, a kommunista Balpárt és a belőle kiszakadt baloldali nacionalista Sahra Wagenknecht Szövetség politikáját – véli Herzinger. A szocdem békepárti plakátok legalábbis semmiben sem különböznek a radikális, oroszbarát pártokétól. Ami talán nem meglepő, hiszen a németek 40 százaléka csökkentené Ukrajna támogatását. Annál aggasztóbb viszont, legalábbis Herzinger szerint, aki attól tart, hogy a szocdemek a támogatások és fegyverszállítások visszafogásával akarják majd Ukrajnát fegyverszünetre és vele az orosz területszerzés elismerésére kényszeríteni.  

Hasonló szellemben fogalmaz Demian von Osten, a Tageschau hasábjain. Ő is attól tart, hogy Scholz kancellár a hatvanas évek balos mozgalmait, sőt a kelet-európai szocialista blokkot idéző békepárti retorikája tovább bátorítja Putyint, hiszen azt üzeni, hogy a német kormány hajlandó engedményekre a béke érdekében.  

Jürgen Kaube a Frankfurter Allgemeine Zeitungban cinizmussal és gyávasággal vádolja az SPD-t, amiért a háborúval kapcsolatos félelmek meglovagolásával akar szavazatokat szerezni. Vajon mit gondolnának Harkivban Katarina Barley és Scholz kancellár béketervét látva? – teszi fel a költői kérdést Kaube.  

Harald Stutte, az SPD pártalapítványának résztulajdonában lévő RND lapcsoportnak írt véleménycikkében pragmatikus középutas megoldásnak tartja a szocdemek békepárti üzenetét, amellyel a szocdemek középen állva akarják megszólítania a választókat.  

Ám erősen kétséges, hogy ez sikerül. Legalábbis a Spiegel berlini szerkesztőségvezetője, Marina Kormbaki szerint, aki finoman szólva is ellentmondásosnak tartja a szocdemek választási békepártiságát annak fényében, hogy az európai kormányok közül Németország nyújtotta a legtöbb támogatást Ukrajnának, és Scholz kancellár éppen a minap jelentette be, hogy nem bánja, ha Ukrajna a 2014 előtti határok orosz oldalán is támad célpontokat német fegyverekkel, legalábbis Harkiv térségében.