Ne légy gonosz! – ez a Google jelszava. Azt jelenti, hogy ne légy olyan, mint a Microsoft. De a Google is egyre inkább a Gonosz Birodalmához hasonlít.

A Microsoftot üzletpolitikája miatt sokan a Gonosz Birodalmának tartják. Bill Gates, a cég teljhatalmú vezetője állandó terjeszkedéssel növeli hatalmát. A konkurenseket felvásárolja vagy piaci erejével visszaélve térdre kényszeríti.

A Netscape-pel folytatott küzdelemben például azzal szerzett előnyt a Microsoft, hogy kizárólag együtt, csomagban árulta a Windows operációs rendszert és az Internet Explorert. 1998-ban ezért húsz szövetségi állam, és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma trösztellenes pert indított a cég ellen.

A szoftveróriás nemcsak monopolhelyzettel határos túlereje miatt kelt visszatetszést. Sokakat a Microsoft ellen fordítanak az elnök szerzői jogi nézetei. „Bill Gates szerint az információnak drágának kell lennie, hiszen csak drágán lehet előállítani” – olvassuk David Warsh cikkét az economicprincipals.com webmagazinban.

Gates határozottan fellép az ingyenes és tetszés szerint módosítható, szerzői jog által nem védett, nyílt forráskódú szoftverek ellen. Az 1976-ban közzétett Nyílt levél a hobbiprogramozóknak című írásában szót emelt a hagyományos szerzői jogi felfogás mellett. Arra célozgatott, hogy az ingyen használható szoftver nem lehet olyan megbízható, mint a profi programozók által pénzért írt programok.

Az ingyenes és a szerzői jog által védett programok körüli vita azóta sem zárult le. Bill Gates tavaly egy interjúban „modern kommunistáknak” nevezte a nyílt kód híveit.

A Google üzletpolitikája homlokegyenest eltér a Microsoftétól. Nem csak a keresést adják ingyen, hanem számos programot és egyéb szolgáltatást is. Csak a hirdetőktől kérnek pénzt, de így is milliárdos bevételre tesznek szert.

„A Google jelszava így hangzik: Ne légy gonosz! Ez lényegében azt jelenti, hogy ne légy olyan, mint a Microsoft” – így Warsh.

A szerzői jogokkal kapcsolatos nézetei miatt azonban a Google is egyre inkább a Gonosz Birodalmához hasonlít. Nem arról van szó, hogy fizetőssé akarják tenni a szolgáltatást. Épp ellenkezőleg. A Google tulajdonosai azt szeretnék, ha minél több információhoz ingyen jutna hozzá mindenki. Ennek meg a szerzői jogok tulajdonosai nem örülnek.

A tizennyolcezer újságot tömörítő World Association of Newspapers az EU-nál tett panaszt azért, mert a Google News nem fizet az újságok szerzői jog által védett híreinek listázásáért. Az AFP francia hírügynökség nem csak panaszt tett, hanem már pert is indított.

Hasonló szerzői jogi aggályok vetődtek fel azzal kapcsolatban is, hogy a Google régi könyvek millióit akarja hozzáférhetővé tenni a világhálón. Ebben az ügyben az amerikai kiadók szervezete pereli a Google-t.

„A szerzői jogokkal kapcsolatban a Microsoft képviseli az egyik végletet. A Google a másikat.” Warsh szerint a két óriás magatartása egyaránt a fennhéjázás bűnéből fakad.