„Vajon mi lenne, ha kiderülne, hogy az Ozempichez hasonló gyógyszerek következő generációja orvosolni tudja nemcsak a kényszeres evést, hanem a minden más kényszeres viselkedésből is kigyógyít? Szerintem nagyon gyorsan minden összeomlana” – olvassuk az UnHerd magazinban. A filozofikus eszmefuttatás szerzője Matt Rowland Hill publicista saját bőrén tapasztalta meg a függőség súlyos következményeit. Eredendő bűnök című önéletrajzi könyvében számolt be rögös útjáról, amely a vallásból való kiábrándulástól a drogfüggőségen keresztül a gyógyulásig vezetett.

A modern világban körülvesznek minket az instant boldogságot, testi-lelki nyavalyáinktól való megszabadulást vagy legalábbis gyors örömszerzést ígérő termékek. Persze nem mindenkiből lesz heroinista – ismeri el Hill. De a kevésbé káros dopaminforrásoknak, mint például a magas cukortartalmú édességeknek sokan nem tudnak ellenállni, márpedig a cukor is átrajzolja az agyi áramköröket és függést alakít ki. A nikotin hatásmechanizmusa is hasonló, a kávéé és az energiaitaloké úgyszintén. De a mobiltelefonhsdználat is a szenvedélybetegségként működik csakúgy mint a szerencsejáték.

A káros kísértéseknek való ellenállást a kapitalizmus logikája gyengíti. Hill felidézi, hogy egyes elméletek az „agykéregi kapitalizmus” koráról beszélnek: a piaci szereplők és mindenekelőtt a nagyvállalatok mindent elkövetnek limbikus rendszerünk átprogramozása érdekében, hiszen minél inkább a legális dopaminforrások függőivé válunk, annál többet fogyasztunk és annál nagyobb profitra tehetnek szert. Természetesen a fogyasztói társadalomban a piac a függőségre is gyógyírt kínál: hagyományos dohánytermékek helyett elektronikus cigarettát vagy nikotintapaszt, ami persze szintén függést okoz. (Hill a cikk írása idején éppen az elektronikus cigarettáról próbál visszaszokni hagyományosra, mivel megtudta, hogy az előbbi jobban emeli a vér nikotinszintjét.) De a piac annak is kínál megoldást, aki magától a függéstől szeretne megszabadulni. Mint Johann Hari brit publicista A csodagyógyszer című könyvében rámutat, az Ozempic fogyást segítő szer a nyugati társadalmak által mesterségesen keltett problémákra adott mesterséges gyógyír. Aminek szintén vannak mellékhatásai (például nemkívánt terhesség, hogy az egyéb, gyakoribb mellékhatásokról ne is beszéljünk) , így további jó pénzért eladható gyógyszereket vagy beavatkozásokat tesz szükségessé.

Az ördögi kör problémájára csak egy olyan csodaszer jelentene végleges megoldást, amely minden függésünket egy csapásra felszámolná – írja Hill, aki fel sem tételezi, hogy az önfegyelem is csodákra lenne képes. Ezzel számos problémánk megoldódna, viszont a gazdaság biztosan összeomlana. Ha elapadna a kereslet a káros és függőséget okozó termékek iránt, akkor rengeteg munkahely szűnne meg és egész iparágak válnának fölöslegessé, ami pedig az egész civilizációt a feje tetejére állítaná. Ebből a szempontból tiszta szerencse, hogy egylőre nincs ilyen csodaszer a láthatáron.