A Washington Post online változatát baloldali elfogultsággal vádolják. A szerkesztőség úgy dönt, jobboldali blogot indít a kiegyensúlyozottság érdekében. A vállalkozás balul üt ki.
A Washington Post mindent elkövet a kiegyensúlyozottság érdekében. Az inkább balos véleményeket úgy ellensúlyozzák, hogy a jobboldal álláspontját képviselő publicistákat is alkalmaznak. „Az újság konzervatív kritikusai – miként a New York Timest – gyakran a Washington Postot is liberálisnak nyilvánítják, a balosok pedig sokszor kulturális és politikai értelemben egyaránt konzervatívnak mondják” – olvassuk a Wikipediában.
Nemrég a lap nyomtatott változatának szerkesztői is bírálták a washingtonpost.com-ot. Dan Froomkint, az online véleményrovat Fehér Ház-i tudósítóját liberális elfogultsággal vádolták, mondván, hogy az elfogultság ilyen foka veszélyezteti az egész újság kiegyensúlyozottságát.
Az online szerkesztőség úgy döntött, hogy a balra húzást egy jobbos szerkesztőségi blogger kinevezésével kompenzálja.
Választásuk Ben Domenechre, a redstate.com alapítójára esett, akinek írásait számos kifejezetten konzervatív lap hozza. A március 21-én elindított Red America szerkesztőségi blog első, kiáltványnak is beillő bejegyzésében Domenech hitet tett amellett, hogy miközben az amerikaiak többsége a republikánusokat támogatja, és a konzervatív értékeket fogadja el, a sajtóban a baloldal van többségben. (A „red” itt nem a vörös zászlóra, hanem arra utal, hogy a választási térképen a republikánus többségű szövetségi államokat vörössel, a liberális többségű államokat pedig kékkel szokták jelölni.)
A Red America azonnal a liberális bloggerek céltáblájává vált. Előásták Domenech egy korábbi cikkét, amelyben temetése után egy nappal lekommunistázta Coretta Luther Kinget, Martin Luther King özvegyét.
De nem csak a keményvonalas jobboldaliságot kifogásolták. Az egyik liberális blogger nyomozásba kezdett, és még a Red America indulásának délutánján arra hívta fel a figyelmet, hogy Domenech korábban többször is csalt és plagizált. Egyszer Bush elnök egy soha el nem hangzott kijelentésére hivatkozott. Sőt, az is előfordult, hogy szóról szóra átvette egy könyv egész fejezetét – olvassuk az AlterNet beszámolóját.
A jobboldali blogger alig három nappal az első bejegyzés után kénytelen volt lemondani. A Red State utolsó cikkét maga az online szerkesztőség vezetője írta. A plágiumot az újságírás főbűnének nevezte, de újra kiállt a kiegyensúlyozottság és a különböző vélemények bemutatása mellett.
Mi a tanulság? Az AlterNet szerint az, hogy nem lehet dekára mérni a kiegyensúlyozottságot. Ha a Washington Post tárgyilagosan kritizálja a jobboldalt, akkor a kritikát nem kell az elfogulatlanság nevében elfogult jobboldali állásponttal ellensúlyozni.
A New Republic szerint a kínos eset azért érdekes, mert megmutatja, „mennyire leegyszerűsítő a liberálisok képe a konzervatívokról”. Domenech nem igazi konzervatív, hanem csak a konzervatívok karikatúrája. „Blogja nem a konzervatívok véleményét mutatta volna be, hanem a liberálisok által a konzervatívoknak tulajdonított álláspontot.”
„A jobboldalon vannak fanatikusok és idegengyűlölők. De ebből nem következik, hogy a konzervativizmust velük kellene azonosítani.” Helyesebb és hitelesebb lett volna egy mérsékelt jobboldali szerkesztőségi bloggert választani a konzervatív vélemény bemutatására.