Az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és több európai országban radikális adóreformot fontolgatnak. Az Oroszországban és Romániában bevezetett egykulcsos rendszert tekintik irányadónak.

"Reneszánszát éli az egykulcsos adórendszer" - számol be az EurActiv.com uniós politikai portál. - Jónéhány európai országban egyszerűsített adórendszert vezettek be az elmúlt években. A sort Észtország nyitotta meg 1991-ben, a többieket jóval megelőzve. Azóta Lettország, Litvánia, Oroszország, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia, Grúzia és Románia is átállt az egykulcsos rendszerre. Másutt most vizsgálják hasonló reformok lehetőségét.

Richard Epstein, a Chicago University jogászprofesszora egy Új-Zélandon tartott előadásában a számításba jövő lehetőségek előnyeit és hátrányait mérlegelve azt a következtetést vonta le, hogy az egykulcsos adórendszer a legésszerűbb.

A mindenki által fizetendő, azonos összegű fejadó igazságtalan és politikailag vállalhatatlan.

A progresszív adórendszer is nehézségekkel jár. Ha ugyanis a kulcsok között nincs nagy különbség, akkor kérdéses, hogy van-e értelme egyáltalán a sávoknak. Ha viszont meredek a progresszivitás, akkor lelassul a gazdaság. Az adóbevallással és ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív költségek mindkét esetben magasak. Ráadásul azt is nehéz meghatározni, hogy hol húzódjanak a sávhatárok. A progresszív adórendszer ezért állandó politikai vitát szít.

Epstein szerint az egykulcsos adórendszerrel egyszer s mindenkorra meg lehetne oldani a problémát. Sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válna az adók beszedése, ráadásul kevesebb politikai vita lenne. Az újraelosztás miatt sem kellene aggódni, hiszen az adókból így is futná a jóléti intézmények fenntartására: "A magasabb jövedelműek ebben a rendszerben is többet fizetnek, és ritkábban veszik igénybe az ingyenes állami szolgáltatásokat."

Gabriel Partos, A BBC tudósítója egy további szempontra hívja fel a figyelmet. A román közgazdász Andrei Grecu egyik tanulmányára utal: "Az egykulcsos rendszerben kevesebb adót kell befizetni, ezért kevesebben csalnak." Oroszországban is ez történt, miután Putyin elnök 2001-ben 13%-os egykulcsos adót vezetett be. Igaz - teszi hozzá Partos -, az egyéb reményeket nem váltotta be az új rendszer. "Nem lett tőle kisebb a munkanélküliség, és a befolyt adó sem lett több."

Az Egyesült Államokban is vannak, akik az egykulcsos adórendszer átvételét szorgalmazzák. "Ön mennyi adót fizetne?" - teszi fel a kérdést Stephen Moore a Wall Street Journal-ben megjelent cikkében.

Az egykulcsos adórendszer évente fél százalékkal nagyobb gazdasági növekedést tenne lehetővé. További előnye, hogy meg lehetne takarítani a bevallásra és adóellenőrzésre fordított idő és pénz jelentős részét. "Az adózásra vonatkozó szabályok - Moore elképesztő adata szerint - jelenleg összesen 12.5 millió szóból állnak. Az adótörvények nagyjából tizenkétszer hosszabbak Shakespeare összes műveinél, és tizenötször a Bibliánál."

Vannak, akik még messzebb mennek. "Hogy mennyi adót szeretnénk fizetni?" - utal Moore cikkére Merill Bender. - "A válasz: semennyit. Egyáltalán nem szeretnénk jövedelemadót fizetni."

Bender a "Méltányos Adó" (Fair Tax) pártján van. Mindenfajta jövedelem- és társasági adó teljes eltörlését javasolja. Az állami bevételek a szolgáltatások fogyasztási cikkek árába épített 23%-os forgalmi adóból származnának. A szegények segítését úgy oldanák meg, hogy a minimálbérből megvásárolható termékek adóját előre, minden hónap elején mindenkinek átutalnák. Így a minimálbér utáni fogyasztás adómentes lenne. És - ígéri John Linder, a "Méltányos Adó" mozgalmat irányító republikánus képviselő - ez az adótörvény nem lenne 132 oldalnál hosszabb.