Miközben a munkáspárti többség rendpárti törvényeket hoz az Egyesült Királyságban, a konzervatív ellenzék felelősségteljes magatartásra kívánja szorítani a nagyvállalatokat.
„A brit Munkáspártot olyan politikus vitte győzelemre, aki nem szocialista. A Konzervatív Párt olyan vezetőt választott, aki nem tory. Most neki áll a zászló” – számolt be a Metazin tavaly decemberben.
A David Cameron vezette konzervatívok az elmúlt hónapokban megerősödtek. A helyhatósági választásokat 1992 óta nem látott fölénnyel nyerték meg.
Cameron megválasztásakor azt ígérte, hogy „együtt érző konzervatív” pártot fog teremteni, mert „a párt nem tűnhet föl olyan színben, mintha a tőke érdekeit képviselné”.
Az új pártvezér ezért megfogadta, hogy a nagyvállalatokkal is szembeszáll, ha az emberek és az ország érdeke úgy kívánja. Május elején a Business in the Community, a brit nagyvállalatokat tömörítő szervezet idei gyűlésén beváltotta ígéretét.
„A nagyvállalatok társadalmi felelősségének hangsúlyozását üzletemberként is fontos feladatnak tartottam. Politikusként is ezt tekintem az egyik legnagyobb értéknek” – üdvözölte az egybegyűlteket Cameron. „De sosem hittem, hogy mindent a piacra kell bízni” – tette hozzá sietve.
A magát „konzervatív liberálisnak” valló pártvezér társadalmi szempontból kárhoztatta a piaci erőfölénnyel való visszaélést. Elsősorban a szupermarketeket bírálta. Tűrhetetlennek nevezte, hogy a monopolhelyzetben lévő bevásárlóközpontok olyan feltételeket diktálnak, amelyek ellehetetlenítik a beszállító kistermelőket.
Kitért a gyerekek ügyére is. „Néhány éve az egyik nagyáruház szexi bugyit és szivaccsal kitömött melltartót árult tíz éven aluli gyerekeknek.” Cameron ezt károsnak és elfogadhatatlannak minősítette, és leszögezte, hogy az ilyen esetek ellen fel kell lépni.
A nagyvállalatoknak úgy kell viselkedniük, mint egy jó szomszédnak – mondta a konzervatív pártelnök. Nem szabad kárt okozniuk a többieknek. Sőt, ha a szükség úgy kívánja, még segítséget is kell nyújtaniuk a bajbajutottaknak.
De mi a teendő a rendbontó szomszédokkal? A baloldal bürokratikus szabályokkal és adókkal akarja megregulázni a piacot. Cameron viszont egy szakértőkből álló, önkéntes alapon működő munkacsoportot akar felállítani. Ennek feladata lesz meghatározni, hogy melyik üzleti módszer számít elfogadhatónak, és melyik nem.
Az üzleti élet szereplői ezt bizonyára szívesebben veszik majd, mint az állami bürokrácia beavatkozását. Mindaddig, amíg a munkacsoport csak jó tanácsokat osztogat, és intelmeket fogalmaz meg.