Ami az egyiknek „fundamentalista”, a másiknak „evangelista”. Vallási irányzatok megnevezésénél tartsuk magunkat ahhoz, aminek ők nevezik magukat. Ámen.

„1987-ben interjút készítettem Billy Grahammel, és feltettem neki a kérdést: Mit jelent az ’evangelical’ kifejezés?” – meséli Terry Mattingly, az egyházi tárgyú újságírás zászlóvivője a floridai Poynter Institute újságíró-iskola portálján megjelent cikkében.

Az idézetben az angol szót használtuk, mert a magyar sajtónyelv még keresi a megfelelő kifejezést. Such György az „amerikai protestáns fundamentalisták” és Izrael kapcsolatáról szóló cikkében „evangelistának” fordította. De maga is érezte, hogy ez nem a legszerencsésebb megoldás, ezért egy lábjegyzetet fűzött hozzá: „Az amerikai evangéliumi szabadegyházak megnevezésére a jelen írásban az ’evangelista’ (szinonimájaként pedig a ’protestáns fundamentalista’) kifejezést használom az angol ’evangelical’ fordításaként, szándékosan megkülönböztetve a magyar nyelvben használatos ’evangélikus’ megjelöléstől, amely ’bevett’ protestáns (lutheránus) felekezet hazánkban, és szerte a világon.”

Csakhogy – mint Mattingly cikkéből kiderül – maga a fogalom is meglehetősen homályos, és a „fundamentalizmus” segítségével nem lehet eloszlatni a homályt. Billy Graham, „a világ leghíresebb prédikátora (evangelist)” ugyanis így válaszolt az egyházi riporternek: „Ezt a kérdést én is szívesen feltenném valakinek… Egyik oldalon vannak a szélsőséges fundamentalisták, a másikon a szélsőséges (teológiai) liberálisok, és valahol középen az evangelisták (evangelicals).”  

De kiket tekintsünk fundamentalistának? Mattingly az amerikai újságírók bibliájában, az Associated Press nyelvhelyességi kézikönyvében keresi a választ: „A kifejezés a protestantizmuson belül a 20. század elején lezajlott fundamentalista–modernista vita idején jött használatba. Újabban azonban a fundamentalizmus pejoratív értelmet kapott – kivéve, ha azokra a vallási csoportokra alkalmazzák, amelyek a Szentírás szigorú, szó szerinti értelmezését hangsúlyozzák, és ezzel akarják megkülönböztetni magukat a többi kereszténytől. Ezért helyesebb csak azokat a csoportokat illetni a fundamentalista jelzővel, amelyek maguk is így nevezik magukat.”

Az AP Stylebook fundamentalista – pardon, szó szerinti – értelmezése, ha a teológiában nem is okvetlenül, de nyelvhelyességi kérdésekben mindenképpen liberálissá teszi az embert.