Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Tévedhetetlen elnyomók

2006. június 15.

Soros György a terror elleni háborút és a szabadpiaci fundamentalizmust bírálja legújabb könyvében. Elismeri, ő is tönkremenne, ha megfogadnák a tanácsait.

Soros György a terror elleni háborút és a szabadpiaci fundamentalizmust bírálja legújabb könyvében. Elismeri, ő is tönkremenne, ha megfogadnák a tanácsait.

„Beiktatási beszédében Bush elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok feladata a szabadság előmozdítása az egész világon. Amikor Bush elnök arról beszél, hogy a demokráciának győznie kell Irakban, akkor ezen valójában azt érti, hogy Amerikának kell győznie” – írja Soros György legújabb könyvében.

A könyv címe magyarul nehezen visszaadható: The Age of Fallibility. A „fallibility” szó arra utal, hogy „senki sincs birtokában a végső igazságnak”. Ennek elismerése nélkül nincs nyílt társadalom, s „aki ezt nem látja be, az szükségképp elnyomóvá válik”.

Soros szerint „a világ legsikeresebb nyílt társadalmának vezetői tagadják a nyílt társadalom elvét”. Az újraválasztott Bush-kormány az igazság bajnokának, tévedhetetlennek hiszi magát. Ezért lép fel erőszakosan és egyoldalúan minden ország ellen, amely szembe mer fordulni vele.

A könyv megjelenésének alkalmából Deborah Solomon interjút készített a szerzővel a New York Times számára.

DS: Nagyjából mennyivel támogatta a MoveOn Bush elleni kampányát az előző választások idején?

Soros: Úgy 27,5 millió dollárral (6 milliárd forint). Ez elég nagy összeg, de az alapítványom évi költségvetése 400 millió dollár.

DS: Akkor miért csak ennyivel segítette a Demokrata Pártot?

Soros: Nem helyes, ha a pénz dönti el a választást. Részben az én támogatásomnak is köszönhető, hogy a demokratáknak is volt annyi pénze, mint a republikánusoknak. De a republikánusok sokkal ügyesebbek a tények elferdítésében.

DS: Az az érzésem, túl messzire ment, amikor a Bush-kormány propagandagépezetét és félelemkeltő politikáját a nácikkal állította párhuzamba. A holokauszt túlélőjeként bizonyára Ön is tudja, hogy azért van különbség a két rezsim között.

Soros: A két rendszer távolról sem azonos. De a nyílt társadalom veszélyben van. Amerikában demokrácia van, és én azért élek itt, mert itt az ember fogalmazhat kritikusan. Magyarországon álnevet voltam kénytelen használni, és nem nyithattam ki a számat.

A közérdek előmozdítását a korlátlan szabad versenytől remélő „piaci fundamentalizmust” bíráló, a globális tőkepiac korlátozását szorgalmazó dúsgazdag tőzsdecápa ebben az interjúban sem ússza meg a kaján megjegyzéseket. Igaz, Solomon nem ragadtatja el magát annyira, mint a szlovén filozófiai világsztár, Slavoj Zizek, aki álszent „liberális kommunistának” nevezte Sorost, és a többi emberbarát milliárdost.

DS: A féktelen önérdekkel kapcsolatos kijelentései ellenére nem vitatható, hogy kevesen húztak akkora hasznot a kapitalizmusból, mint Ön.

Soros: Ezt készséggel elismerem. A rengeteg pénz biztosítja számomra a pódiumot. Ha csak egyszerű értelmiségi lennék, mondjuk egy professzor, akkor is ugyanezt mondanám, viszont senki sem hallaná meg.

DS: És mi lenne, ha a piaci szabályozással kapcsolatos javaslatait átültetnék a gyakorlatba?

Soros: Akkor minden bizonnyal magam is tönkremennék.

Egyelőre azonban biztonságban van a pénze. A republikánus kormány nem akarja korlátozni a globális tőkepiac spontán működését. De az ősszel esedékes szenátusi és kongresszusi választások idején Soros valószínűleg mindent elkövet majd, hogy a demokraták győzzenek.