A nagy napilapok csökkentik a terjedelmet, rovatokat szüntetnek meg, újságírókat bocsátanak el. A metrósított ingyenes változatok, és az online kiadások szerkesztőségei viszont folyamatosan nőnek.
A csökkenő példányszámok miatt egyre több újság jelent be elbocsátásokat. A legnagyobb lapok is rákényszerülnek, hogy kisebb terjedelemben jelenjenek meg, és közben egyre több reklámfelületet adjanak el. Általános jelenség az is, hogy a kevésbé népszerű rovatokat megszüntetik.
Túlzás lenne azonban a napilapok haláláról beszélni. A nagy amerikai újságoknál csak azért van szükség a megszorításokra, hogy a szokásos húsz százalékos nyereség biztosított legyen – írja Jack Shafer, a Slate szerkesztője. Az egyre több rádióadó, hírtévé és internetes újság miatt ez csak úgy lehetséges, ha a korábbinál takarékosabban működnek.
Azt viszont Shafer is elismeri, hogy a második világháború előtti aranykor már nem jön vissza. Valószínűnek tartja, hogy a nagy nyomtatott újságok olvasottsága tovább csökken.
A kis, helyi újságok viszont Shafer szerint egyre népszerűbbek lesznek. Csakúgy, mint az ingyen osztogatott napilapok. Az aluljáróban terjesztett ingyenújságok a nagy napilapokat is arra késztetik, hogy piacra dobják saját, metrósított kiadásukat. Az Expresst, a Washington Post Company három éve indított ingyenes kiadványát már naponta 250 000-en olvassák. (A Washington Post 750 000 példányban jelenik meg).
Miközben egyre kevesebben vesznek újságot, a nagy napilapok online kiadásai egyre népszerűbbek. A New York Timest naponta 1,1 millióan lapozgatják, a webes változatot viszont több mint 25 millióan olvassák.
Az olvasó nem vész el, csak átalakul. Az újságok alkalmazkodnak a változó olvasási szokásokhoz. Kevesebb embert alkalmaznak a nyomtatott lapnál, de az ingyenes változatok, és az online kiadások szerkesztőségei folyamatosan nőnek.
„A megváltozott viszonyok miatt az új médiában dolgozók kicsit olyan helyzetbe kerültek, mint az egyszeri temetkezési vállalkozó, aki így szólt a hullához: Sajnálom, öreg, de én a te halálodból élek.”