A globális kozmopoliták osztálya egyre népesebb. Tagjai határokon keresztül is jól értik egymás szavát, ám a helyi közösséghez fűződő kapcsolatuk laza.
„A Yale egyetem World Fellows Program ünnepi vacsoráján egy namíbiai résztvevő kifogástalan angolsággal ecsetelte, milyen gyönyörű nyaralót vehetnék hazájában. Az volt az érzésem, mintha olyan kapcsolat nyílna meg előttem, amely szembeállít a helyi emberek érdekeivel” – írja a pakisztáni Daily Timesban Robert J. Shiller, a Yale közgazdászprofesszora. Shiller úgy véli, könnyebben értene szót bármelyikükkel, mint azokkal az amerikai honfitársaival, akik a vacsorát felszolgálták.
Valahogy így kell elképzelni a kozmopolita osztályt, amely nem teljesen új jelenség. Shiller a nemrég elhunyt nagy szociológus, Robert K. Merton 1949-ben publikált Társadalomelmélet és társadalmi struktúra című könyvére hivatkozik, amely az egyik amerikai kisváros kapcsán vizsgálta a kozmopolita elit sajátosságait.
Merton azt figyelte meg, hogy az átlagos kisváros elitje két jól
elkülöníthető csoportra, Merton szavaival kozmopolita befolyásosokra, és helyi
befolyásosokra oszlik. A kozmopoliták nemzetközi példákhoz, értékekhez, tényekhez
igazítják magatartásukat, a helyiekét a szűkebb környezet határozza meg. A kozmopoliták
is csupán helyben rendelkeznek befolyással, de az érdeklődésük globális. Ők
elsősorban tudásuknak és szakértelmüknek köszönhetik sikereiket, a helyiek inkább
baráti kapcsolataiknak. A kozmopoliták nemigen akarnak helyben új ismeretségeket
kötni, a helyiek mindenkit meg akarnak ismerni a környéken. A kozmopoliták a
helyi életben leginkább szaktudásuknak megfelelő szerepet vállalnak, például
az egészségügy, az építészet, az oktatás ügyeinek intézésében. A helyiek viszont
elsősorban olyan tisztségeket töltenek be, amelyekre népszerűségük predesztinálja
őket: polgármester, városi tanácsnok lesz belőlük. A helyi befolyásosok ragaszkodással
beszélnek városukról, egyedülálló helynek tekintik, és sokuk fogalmaz úgy, hogy
soha életében nem költözne máshová. A kozmopolita befolyásosok szavaiból az
csendül ki, hogy bármikor készek lennének lakóhelyet változtatni.
Azóta a globalizáció és az információs forradalom következtében a kozmopoliták
valóságos világméretű osztályt alkotnak, amelynek tagjai között kölcsönös lojalitás
alakul ki. A globális kozmopoliták többnyire jólétben élnek. A jómódú kozmopolita
osztály túl amorf, és túl meghatározatlan ahhoz – véli Shiller –, hogy társadalmi
mozgalom bontakozzék ki ellene.
Shillert mégis aggasztja a jövő. “Vajon milyen magatartást tanúsít majd a világgazdaságban
egyre nagyobb szerepet játszó kozmopolita osztály? Mennyire lesz érzéketlen
azok iránt az emberek iránt, akikkel egy környezetben lakik? És főképpen: milyen
politikai következményekkel jár, ha a helyiek körében megnő a kozmopoliták iránti
ellenszenv?”