Bár egyre több amerikai él városban, az állami újraelosztás, és a választási törvény főleg a vidékiek körében népszerű jobboldal malmára hatja a vizet. Ez a politikai elit és az emberek közötti szakadék kiszélesedéséhez vezethet.
„A 2000-es és 2004-es elnökválasztás eredményének tanulsága: minél ritkábban lakott egy terület, annál valószínűbb, hogy a jobboldalt támogatja. A magukat a vidék, a kisvárosok és a hagyományos értékek képviselőjének beállító republikánusok elveszítették a városok támogatását – olvassuk Jeremy Smith cikkét a demagógnak minősített jobboldali politika leleplezésére szakosodott Public Eye magazinban. – A baloldal pedig a vidéki szavazókat nem tudta megszólítani, mert jelöltjeiket az urbánus és világias értékek képviselőjének tartják.”
A vidéki amerikaiak jelentős hányada általában bizalmatlan az urbánus értékekkel szemben. „A modern liberalizmust a nagyvárosi kultúra alapjának tekintik, és a kommunizmushoz hasonlóan az amerikai szellemtől idegen és veszélyes ideológiának gondolják” – idéz Smith Brian Mann Üdvözöljük vidéken. A vidéki amerikai konzervatív forradalma című nemrég megjelent könyvéből. Mann többek között arról számol be, hogy az urbánus értékeket leghangosabban támadó konzervatív vidéki értelmiség a nagyvárosokat modern Szodoma és Gomoraként állítja be, és a laza erkölcsök, a szegénység, a kosz és a rossz közbiztonság fertőjének festi le. Akad olyan is, aki egyenesen a homoszexualitás és az AIDS terjedéséért is a városi életet teszi felelőssé. A tradicionalista hívők, a modern libertáriusok és a neokonzervatív republikánusok egyaránt a kisvárosi és vidéki életet részesítik előnyben a városival szemben.
A politikai polarizálódásnak súlyos következményei vannak. A jobboldali politikusok hatalomra kerülve előszeretettel támogatják vidéki szavazóbázisukat a központi költségvetésből. Gyakorta megkurtítják az önkormányzatok támogatását, ami elsősorban a nagyvárosok szociális programjait lehetetleníti el. A megspórolt pénzből többek között a farmereket és a mezőgazdaságot támogatják. A republikánusok népszerűsége a szövetségi költségvetésből nagyobb részhez jutó államokban magasabb. Bush elnök szavazóinak hetvenöt százaléka olyan államban él, amely több támogatást kap a központi büdzséből, mint amennyit befizet. Sőt, még a terrorizmus elleni védekezésre is több jut vidéken. „A kisebb népsűrűségű területeken, például Wyoming és Észak-Dakota államokban fejenként negyven dollár költségvetési támogatás jut az al-Kaida esetleges támadásának megelőzésére – idézi Mann könyvét Smith. – Kaliforniában és New Yorkban viszont csak öt dollár az egy lakosra eső terrorelhárítási keret.”
Az urbanizáció azonban megállíthatatlan. Évente kétmillió amerikai költözik városba, és az előrejelzések szerint huszonöt év múlva az emberek 84 százaléka él majd városi környezetben. De még ez sem veti vissza biztosan a republikánusok népszerűségét. A szövetségi rendszerben ugyanis a kis államok erős képviselettel rendelkeznek. A szenátusba a népességtől függetlenül minden állam két szenátort küld. És ha ügyesen szabják a választási körzetek határait, akkor a képviselőházban sem feltétlenül lesznek örökre ellenzéki szerepre kárhoztatva a republikánusok.
A választási törvény következtében könnyen olyan helyzet állhat elő, hogy a szenátusban többségbe kerülnek a vidék érdekeinek képviselői, akiknek értékeivel az amerikaiak többsége nem ért egyet – figyelmeztet Smith. Ez pedig a politikai elit, és az emberek közötti szakadék növekedéséhez vezet.