A volt vezérkari főnök most már beengedné a fegyveres erők soraiba azokat az amerikaiakat, akik nyíltan vállalják homoszexualitásukat. Nem csak a diszkrimináció elutasításának okán. Amerika bajban van, és egyetlen hadra fogható önkéntesről sem mondhat le.

„Ma már úgy vélem, hogy nem rendítené meg az amerikai fegyveres erők hatékonyságát, ha nyíltan meleg férfiak és nők szolgálnának soraikban. Haderőnk igen jelentős részét köti le a Közel-Kelet, és örömmel kell fogadnunk minden amerikait, aki kész és képes ellátni a szolgálatot” – írja John M. Shalikashvili nyugalmazott tábornok a New York Timesban.

Amikor Bill Clinton elnöksége idején a vezérkar élén szolgált, még más véleményen volt. Clinton elnök 1992-ben, választási kampányában megígérte, törvényt hoz a melegek katonai szolgálatáról, hogy minden katona nyíltan vállalhassa szexuális identitását. Végül jókora vita után irattárba került a haladó elképzelés. Így a fegyveres erők meleg tagjainak hivatalosan továbbra is titkolózniuk kell. Valójában gyakran mindenki mindent tud, de úgy tesz, mintha nem tudna.

„Akkor magam is úgy gondoltam, hogy a szabályok megváltoztatásával túlterhelnénk a katonákat és a parancsnoki állományt. Ősidők óta elfogadott nézet, hogy a katonaság nem homoszexuálisoknak való, s ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, az hátrányosan érintette volna mind a katonák összetartozás-érzését, mind a toborzást” – magyarázza akkori álláspontját a tábornok..

Shalikashvili szerint mára a katonaság hangulata megváltozott. A különböző fegyvernemeknél szolgáló, többek között iraki harci tapasztalattal is rendelkező meleg katonák egybehangzóan arról számoltak be neki, hogy bajtársaik jól fogadják soraikban a homoszexuális férfiakat és nőket.

A tábornok a Zogby közvélemény-kutató intézet felmérésére is hivatkozik, amelyben félezer Afganisztánból és Irakból hazatérő katonát kérdeztek meg, és háromnegyed részük úgy nyilatkozott, hogy minden nehézség nélkül együtt tud működni a melegekkel. A tábornok írásában nem szerepel, de az eredeti jelentésben igen, hogy csak a megkérdezettek alig több mint egyharmada támogatná a homoszexuálisok nyílt befogadását. Igaz, ez a 37 százalék holtversenyben a legnagyobb csoport. Ugyanennyien bizonytalanok vagy nem nyilvánítanak véleményt, és csak 26 százalék ellenzi kifejezetten a melegségüket nyíltan vállalók katonai szolgálatát. Azok körében, akiknek tudomásuk van róla, hogy egységükben melegek is szolgálnak, a támogatók aránya már kétharmados.

Megváltozott a katonai helyzet is. Bush elnök tartósan meg akarja emelni a fegyveres erők létszámát. Ez jó alkalom a melegkérdés újragondolására. Ám Shalikashvili mégis óv a sietségtől. Vannak sürgősebb ügyek is, amelyeknek megoldásához teljes egyetértésre van szükség a törvényhozásban, ilyen mindenek előtt egy hatékonyabb iraki stratégia kidolgozása. Ezt a bizonyos egyetértést azonban kockára tenné, ha a melegekkel szemben alkalmazott diszkrimináció ügyét ma tűznék napirendre.

Ezért a politikai és a katonai vezetőknek ma a legsürgetőbb teendőkre kell összpontosítaniuk, de közben nem szabad szem elől téveszteniük, hogy egy napon majd fel kell oldaniuk a mai tilalmakat. „S amikor e nap elkövetkezik – zárja írását Shalikashvili tábornok –, a meleg férfiaknak és nőknek többé nem kell eltitkolniuk identitásukat, a fegyveres erőknek pedig nem kell lemondaniuk sok-sok ember nélkülözhetetlen szolgálatáról.”