Hirsi Ali egész életében az iszlám vallási törvények elől menekül. Először családját és szülőföldjét, Szomáliát kellett elhagynia. Most már Hollandiában is csak golyóálló üveg mögött van biztonságban.

Ayaan Hirsi Ali 1969-ben született Szomáliában. Apja politikus, Andrea Naica-Loebell a Telepolis-ban megjelent életrajzi cikkében reformpolitikusnak nevezi. Lányát középiskolába járatja, de arra akarja kényszeríteni, hogy egy Kanadában élő rokonához menjen férjhez.

Ayaan megszökik, Hollandiába vetődik. Megtanul hollandul, politikatudományi diplomát szerez. 1997-ben belép a szociáldemokrata Munkapártba, a párt tudományos intézetében tevékenykedik.

A holland szocdemek a kultúrák és vallások közötti kölcsönös megértést hirdetik. Hirsi Ali viszont magát az iszlámot teszi felelőssé a nők elnyomásáért. Szerinte nem tolerancia, hanem ignorancia vagy közömbösség szemet hunyni a moszlim nők tűrhetetlen helyzete fölött.

Egy "Voltaire és az iszlám" címen rendezett pódiumvitán az egyik résztvevő a multikulturalizmus nevében bírálja Voltaire-t. Hirsi Ali hevesen ellentmond: "Az iszlámnak igenis felvilágosodásra van szüksége. Ne hagyjatok cserben minket! Adassék nekünk is egy Voltaire."

Fellépései magukra vonják az iszlamisták haragját, halállal fenyegetik. Hirsi Ali Amerikába menekül, ekkor még a Munkapárt segítségével. De a szocdemek számára is kényelmetlenné válik a vallását megtagadó, magát volt moszlimnak nevező politikus.

Hirsi Alit a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) karolja fel. 2002-ben a párt egy biztos kerületében parlamenti mandátumot szerez. Naica-Loebell szerint a liberálisoknak arra kell a fekete képviselőnő, hogy enyhítsék bevándorlási politikájuk rasszista ízét.

De Hirsi Alit nem lehet csak úgy felhasználni, a maga útját járja. Megismerkedik a nagy provokátorral, Theo van Gogh-hal. Ő írja az Alávetettség szövegét. A tizenegy perces filmben egy moszlim asszony ima formájában mondja el, mi mindent kellett elszenvednie. A nőt átlátszó csador borítja. Meztelen testén korbácsütések nyomai, bőrére a Koránból vett idézetek vannak írva.

Theo van Gogh-hot meggyilkolják. Hirsi Alinak újból menekülnie kell. Nemrég visszatért Hollandiába, de védőőrizetben tartják egy katonai támaszponton, a parlamentbe csak testőrök gyűrűjében léphet be. Helyzete egyre tűrhetetlenebb, de nem adja fel, mert ezzel csak a terroristák kezére játszana.

Hirsi tovább küzd a nők elnyomása és az iszlám radikalizmus ellen. Már alig várja, hogy beköltözhessen új lakásába. De itt is testőrök és golyóálló ablakok védik majd.

"Testőrök között élni majdnem olyan, mintha ismét a szüleimmel laknék. Bármit akarok csinálni, engedélyt kell kérnem." De csak majdnem olyan. "Ha Szomáliában maradok, már a fejemet vették volna. Szó szerint." - teszi hozzá.

A radikális iszlamisták azt mondják, hogy ők tudnak várni, ha kell, tíz év múlva fogják megölni. A legális moszlim szervezetek pedig képviselővé választása óta követelik, hogy pártja mondassa le mandátumáról Hirsi Alit, és "gyakoroljon rá nyomást annak érdekében, hogy vonja vissza az iszlámmal és Mohamed prófétával (áldassék a neve) szemben tett gyalázkodó kijelentéseit".