Hogy örülne a KGB! Kiderült, hogy a szovjet hatóságok számára kellemetlen író, Borisz Paszternak regényének orosz kiadását a CIA készíttette.

„A Zsivago ügyről könyvet író Ivan Tolsztoj szerint Paszternakot a Nobel-díj mentette meg a börtöntől. A KGB meg akarta semmisíteni Paszternakot. Csak az orosz nyelvű kiadás és a Nobel-díj menthette meg” – írja a Washington Postban Peter Finn.

A Zsivago doktor minden idők egyik legsikeresebb irodalmi alkotása volt, s a belőle készített mozifilm is nagy közönséget vonzott, de a szovjet hatóságok meggyőződése szerint mindez egyfajta imperialista aknamunka eredménye volt csupán. A KGB már annak idején is tudni vélte, honnan fúj a szél, s így jelentett a kommunista párt vezetőinek: „Amerikai kezdeményezésre nyugaton nagyszabású kampány bontakozott ki annak érdekében, hogy Paszternak Nobel-díjat kapjon. Minden reakciós és szovjetellenes erő tevékenyen részt vett a kampányban.”

Ha még él az egykori jelentés szerzője, biztosan nagy elégtétellel olvassa csaknem fél évszázad után egy másik nagyhírű orosz író, Alekszej Tolsztoj unokájának beszámolóját az 1958-as irodalmi Nobel-díj történetéről. Paszternakot persze nem a CIA találta ki: költőként kilenc éven át minden évben jelölték a Nobel-díjra. Amikor 1955-ben elkészült a nagy regénnyel, először a szovjet kiadóknál próbálkozott, de a mű persze nem ment át a rostán. Kéziratban azonban terjedt, és komoly fejfájást okozott a pártvezetésnek. 1956-ban Dmitrij Sepilov külügyminiszter szovjetellenes röpiratnak minősítette. (Paszternak nem élhette meg a napot, amikor avatott kritikusát pártellenesnek minősítették és eltávolították a közéletből.)

Paszternak ezután egy olasz kommunista kiadó, Feltrinelli rendelkezésére bocsátotta a könyvet, majd a hatóságok nyomására több levélben is visszavonta a megbízást. Közben titkos üzeneteket küldött Milánóba, tudatván, hogy a visszavonásra vonatkozó hivatalos leveleit nem kell komolyan venni.

Az olasz, a francia és az angol kiadás alapján azonban Oslóban nem oszthattak Nobel-díjat. Ehhez az eredeti műre van szükség. Tolsztoj szerint a CIA a Feltrinelli kezében lévő orosz nyelvű kéziratot másolta le titokban és jelentette meg kalózkiadásban Feltrinelli neve alatt, igen szűk példányszámban, de ahhoz elegendőben, hogy a Nobel-díj Bizottságnak is jusson belőle.

Amikor aztán Paszternak 1958-ban megkapta a Nobel-díjat, elszabadult a pokol. Nem engedték el Oslóba, sőt rákényszerítették, hogy tegyen úgy, mintha nem volna hajlandó átvenni. A KGB kíméletlen rágalomhadjáratot indított ellene. Kizárták az írószövetségből, és az ez alkalomból rendezett szellemi autodafén huszonkilenc kollégája szólalt fel ellene, felháborodott hangon ítélve el a Zsivago doktort. (Vajon olvasták-e? Vajon hogy jutottak hozzá? Vajon élvezték-e, amit aztán el kellett ítélniük?)

Paszternak leszármazottai szerint az író mit sem tudott a CIA szerepéről, mindenesetre nyolcvannégy éves fia úgy véli, a Nobel-díj nemhogy megmentette volna, ellenkezőleg, a rá következő üldöztetés siettette halálát.

A Nobel-díj Bizottság anyagai ötven évre titkosak, Paszternak Nobel-díjának dokumentumai tehát csak 2009-ben lesznek olvashatók. A CIA európai irodalmi műveleteiről készült feljegyzések ma sem hozzáférhetőek. Ivan Tolsztoj megtalálta azonban a nyomdászt, aki az orosz kiadás szedője volt, és több egykori CIA ügynökkel is beszélt. Mint mondja, bizonyítékai vannak, de ezeket csak az ősszel megjelenő könyvben tárja majd a nyilvánosság elé.