A kamerás mobiltelefonok korában senki sincs biztonságban. Bárkiből könnyen nevetség tárgya lehet. Elég csak kicsit megfeledkezni magunkról, és hangosan dúdolni egy slágert. Lehet, hogy másnap már százezrek nézik az interneten a rólunk készült videót.
„A Time magazin hatalmas bakot lőtt, amikor ’Önt’, a Web 2-es alkalmazásokat fejlesztő önkéntest választotta a 2006-os év emberének” – olvassuk a Radar magazinban John Cook cikkét. Cook arra hívja fel a figyelmet, hogy a YouTube, a talán legismertebb Web 2-es alkalmazás legnépszerűbb videoklipjei közül soknak a főszereplője egyáltalán nem örül a hírnévnek. Sőt, gyakran nem is tudtak róla, hogy a róluk készült felvételek fölkerültek az internetre.
Egy negyvenhat éves anyukát a saját fia filmezett le titokban. A túlsúlyos nő a tengerparton napozás közben csukott szemmel a lánya iPod-ját hallgatja, és önfeledten énekli a „Szeretkezni fogok veled” című számot. A videót több tévéműsorban is levetítették, és 2005 július óta 1,3 milliószor nézték meg a YouTube-on. A nem várt hírnév nem várt következményekkel jár. „Amikor belépek az osztályterembe – meséli az ápolónői tanfolyamra járó anyuka – mindenki azonnal énekelni kezdi a ’Szeretkezni fogok veled’ című dalt.” Már tudja, nem lett volna szabad hagynia, hogy tinédzser fia, aki a filmszakmában szeretne majd elhelyezkedni, feltöltse a videót a YouTube videómegosztóra.
Százával akadnak hasonló történetek. Az egyik leghíresebb talán a kanadai Ghyslain Raza esete. Néhány éve a 19 éves fiú a középiskola audiovizuális stúdiójában jedilovagot játszott. Egy baseball-ütőt használt lézerkardnak a produkcióhoz, amely bejárta az internetet, hála az osztálytársainak, akik a kamerában felejtett filmet feltöltötték az internetre. Egy internetes marketingcég becslése szerint 900 millióan nézték végig a felvételt. Raza a megaláztatástól depressziós lett, ki kellett venni az iskolából, és magántanárt fogadni mellé. A videót feltöltő osztálytársakat 200 000 dollárra (40 millió forint) perelték a szülei. (Végül peren kívüli megegyezés született.)
„Az emberek szeretik nézni, ahogy másokat megaláznak” – magyarázza Mike Parker, az eBaum’s World videoklip-gyűjtemény egyik vezetője. Az oldalt egy középiskolás diák, Eric Baumann alapította 1998-ban. Ma naponta egymillióan látogatják, és 10 millió dollár éves bevételt hoz. Egyik első sikerfilmjében az alapító egyik tanára dühkitörését örökítette meg. A tanár a népszerű felvétel miatt lelki beteg lett – meséli Parker. A videó egész lavinát indított el, sok diák szándékosan provokálta tanárait, hogy aztán a kirohanásukat titkon megörökíthessék. (Kanada Québec tartományában és Skóciában többek közt az ilyen esetek elkerülése érdekében ki akarják tiltani a videokamerás mobiltelefonokat a tantermekből.)
„Az elmúlt két évben 780 millió kamerás mobiltelefont adtak el világszerte. Senki sincs biztonságban: bárki könnyen nevetség tárgyává lehet” – vonja le a következtetést Cook.
De nem mindenki tartja károsnak és veszélyesnek a videomegosztókat. A dologban az a legmulatságosabb, hogy gyakran a kínos felvételek főszereplői is megpróbálnak tőkét kovácsolni az ismertségből.
Gary Brolsma, egy 19 éves amerikai fiú kedvenc dalához készített házi videoklipet, amelyet több millióan néztek meg. Brolsma nemrég leforgatta a második részt is, abban a reményben, hogy ezzel népszerűsíti azóta alakult zenekarát.
Mark Hicks kaszkadőr, akinek nagy eséssel végződő szaltójáról készült az Afronindzsa címen elhíresült videó, sokáig nem talált munkát, miután a felvétel bejárta az internetet. Olyan kaszkadőrt ugyanis, akit azonnal felismernek a nézők, senki sem akar alkalmazni. A Hewlett Packard viszont szép summát fizetett a videoklipért. A HP a népszerű videoklipekre épülő online marketingszolgáltatásának reklámozására vette meg a filmet. És Hicks nemrég barátja unszolására úgy döntött, hogy filmet készít – természetesen Afronindzsa címmel.