A skandináv gazdaságok magas adók és a bőkezű jóléti kiadások ellenére virágoznak. A német publicista szerint a siker titka az, hogy az adóbevételek nagyobb része felett a helyi önkormányzatok rendelkeznek, és nem a központi költségvetés.

„Tizenöt éve még sok dán a szomszédos Schleswig-Holstein tartományba járt át dolgozni. A svéd gazdaság rogyadozott a jóléti állam terhe alatt. Úgy tűnt, a skandináv modell megbukott. Mára azonban nagyot fordult a világ. A határ északi oldalán 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliek száma. A skandináv gazdaságok virágoznak. A svéd GDP tavaly több mint 4 százalékkal nőtt” – olvassuk Karl-Martin Hentschel cikkét a Tageszeitungban.

A skandináv államok rácáfolnak arra a széles körben osztott nézetre, amely szerint a gazdasági növekedést gátolják a magas adók. Az OECD-tagállamok közül a térség országaiban a legmagasabbak az adókulcsok. Az emberek csaknem harmadával több adót fizetnek, mint a németek. Németország gazdasága mégis stagnál, és a magas munkanélküliségi ráta sem akar csökkeni.

„Mi a svéd csoda titka? – teszi fel a kérdést Hentschel. – Svédországban a jövedelemadó nagyobb része az önkormányzatokat illeti meg. Az évi 30 000 eurónál kevesebbet keresők kizárólag helyi adókat fizetnek – ez 29 és 34 százalék között mozog, az adókulcsokat a helyi önkormányzatok állapítják meg. A központi költségvetésbe csak a 30 000 euró feletti jövedelmek adója és a forgalmi adó kerül. Svédországban az összes adóbevétel felével, Dániában kétharmadával az önkormányzatok rendelkeznek.”

A svédek azért nem panaszkodnak a magas adók miatt, mert pontosan tudják, hogy mire költi a helyi önkormányzat a pénzt. A magas adóbevételekből pedig futja színvonalas iskolákra és egészségügyre. Ezért nincs is nagy szükség az állampolgárok közvetlen támogatására, például bőkezű anyasági támogatásra és GYES-re. Az adóbevételekből ugyanis minden egy évesnél idősebb gyereknek jut hely a bölcsődékben (ahol 13 gyerekre 3 főállású gondozó jut).

„A Német Szövetségi Köztársaság ezzel szemben közvetlenül az embereknek nyújt támogatást. A GDP közel két százalékát költi gyerektámogatásra és családi adókedvezményre.” A helyi adóknak, és így az önkormányzatoknak csak mellékes szerep jut – a pénzek nagy részéről a szövetségi kormány, kisebb részéről a tartomány dönt.

Persze nem minden régió ugyanolyan gazdag. A szegény területek csak kevesebb adóbevételre számíthatnak. A központi költségvetésből azonban jut elég pénz arra, hogy támogassák a hátrányos helyzetű önkormányzatokat.

„A skandináv csoda titka az, hogy valójában az önkormányzatok kormányoznak.”