Khálid Seikh Mohamed, az al-Kaida műveleti főnöke sok szörnyű bűntettért vállalta el a felelősséget. A szeptember 11-i terrortámadás kitervelőjének vallomását mégis közöny és kétkedés fogadta.
„Amikor a hírhedt KSM a guantánamói katonai bíróság előtt nemcsak szeptember tizenegyedike szervezését vállalta magára, hanem további tucatnyi terrorcselekmény között Daniel Pearl újságíró iszonyatos halálát is, a világ szkeptikusan reagált” – írja Anne Applebaum a Slate-en.
2003-ban, amikor Khálid Seikh Mohamed az amerikaiak kezére került, javában zajlott a vita arról, hogy vajon ártatlan életek megmentése céljából szabad-e áthágni a kínzás tilalmát.
Ma még az Amerika-ellenességgel a legkevésbé sem vádolható Daily Telegraph is úgy véli, hogy a világ rossz szemmel nézi a katonai bíróság majdani ítéletéhez vezető eljárást. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig megállapítja, hogy a vádlott tettei „a másodhegedűs szerepét játsszák a terrorizmus ellen küzdő amerikaiak módszerei mellett”.
Már az is gyanús, mi mindent vállalt magára KSM. „Kennedyt nem ő lőtte le?” – kérdezi epésen Applebaum.
De a kétkedés és a közöny fő oka az általános gyanú, hogy KSM-et megkínozták. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részei titkosak, de a nyilvános részletekből is kiolvasható, hogy a vádlott felpanaszolta a vele szemben alkalmazott bánásmódot. Washington tagadja, hogy kínzással csikarták volna ki a vallomást, de Applebaum úgy véli, hogy e cáfolatnak nagyon kevesen adnak hitelt.
Ám ha nem kínzással csikarták is ki a beismerő vallomást, tény, hogy a kelet-európai vagy közel-keleti, majd guantánamói fogvatartás körülményei nem felelnek meg az Egyesült Államok területén hatályos törvényeknek. Tovább fokozza a gyanút, hogy a bírósági kihallgatás részleteit titokzatos homály veszi körül. Még azt sem tudni, mikor ment végbe és ki volt a kérdező. Az ily módon keletkező jegyzőkönyv rendes bíróság előtt sohasem állná meg a helyét, és nem állja meg a nemzetközi közvélemény előtt sem.
„Mindez bizonyítja, hogy a törvénybe ütköző eljárás nem csak erkölcstelen, de a céllal ellentétest hatást vált ki – figyelmeztet Applebaum. – Hiszen ki hitte volna 2001 szeptemberében, hogy a World Trade Center és a Pentagon elleni támadás kitervelőjének vallomását ilyen érdektelenség fogja kísérni?”