Más néven szerkesztőségi ombudsman. Ellenőrzi, hogy mennyire tárgyilagos és kiegyensúlyozott az újság. Elsőként a Magyar Hírlap vezette be az intézményt nálunk.
A szerkesztőségi ombudsman intézménye Japán kivételével, ahol már a múlt század húszas éveiben létezett valami hasonló, meglehetősen új dolog, és nem is általánosan elterjedt.
Az első amerikai szerkesztőségi ombudsman 1967-ben kezdte meg működését. Jelenleg az Egyesült Államok 1 500 napilapja közül úgy negyven alkalmaz valakit ilyen munkakörben. Ez az arány azonban némileg félrevezető, mert az olvasó ügyvédje főként a minőségi újságoknak válik hasznára. Ebben a körben pedig egyre inkább felismerik szükségességét az egész világon.
Az ombudsmannak rendszerint három feladata van. Kivizsgálja az olvasók panaszait. Folyamatosan ellenőrzi a szerkesztőség munkáját. Következtetéseit közli a szerkesztőséggel és - ami talán még fontosabb - megírja az újságban.
Két hete sincs, hogy a Magyar Hírlap érdekes áttekintést közölt az sajtó-ombudsmani intézmény történetéről, s egyben bejelentette saját kezdeményezését.
Az MH ombudsmanja a szó szoros értelmében intézmény. A feladatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet látja el.
Már meg is jelent az első jelentés. Készítette az intézet elnöke, Majtényi László volt adatvédelmi biztos és az intézet egyik munkatársa, Miklósi Zoltán filozófus. Tárgya: Gyurcsány és Orbán évértékelése - ahogy a Magyar Hírlapban megjelent.
Egy kis ízelítő: "Az állásfoglalások hangnemében nem észleltünk említésre méltó, elfogultságra utaló különbséget: a Hírlap tisztességgel fanyalgott mindkét produkció láttán. Ha az elfogulatlanság formális vizsgálatán túl azt is megnézzük, az újság állásfoglalása miként ágyazódik be a beszédek feldolgozásának egészébe, ... akkor az ombudsman végre felemelheti bíráló mutatóujját. A miniszterelnöki mutatványról szóló tudósításból (február 15., 4-5. oldal) megtudjuk, hogy hosszabb távra szóló gondolatai mellett a kormányfő néhány programpontot kimondottan a választásokig hátralevő időszak feladataként jelölt meg: a felsőoktatási törvény reformját, illetve az adórendszer átalakítását például. Bármit gondoljunk a felvetések érdeméről, ezek számon kérhető célkitűzések. Az állásfoglalásban mégis azt olvassuk, hogy Gyurcsány egyetlen konkrétumot sem említett a közeli hónapok vonatkozásában. Itt nyilvánvaló ellentmondás van az újság által is közölt tények, illetve az állásfoglalásban kifejtett vélemény között."
Szerkesztőségi ombudsmannak hírlapírókat szoktak alkalmazni. Az MH ombudsmanjai elsősorban tudósok, bár Majtényi publicistaként is nevet szerzett magának. Szövegük ezért néhol szaktanulmányra emlékeztet. De könnyen lehet, hogy a nyájas olvasók a későbbiekben ki fogják zökkenteni őket a tudományos kerékvágásból.
A New York Times ombudsmanja, Daniel Okrent, aki most fejezte be másfél éves szolgálatát, arról panaszkodik, hogy veterán újságíró lététére is meglepte, milyen sok dühös, sőt gyűlölködő e-mailt kapott. Ha a magyar újságok online fórumaiból következtetni lehet, az Eötvös Károly Intézet tudósainak fel kell vértezniük magukat hasonló támadások ellen.