Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Kit terhel a kommunizmus bűne?

2007. május 22.

A kormánypárti moszkvai publicista igazságtalannak tartja, hogy a szomszédos országok Oroszországot teszik felelőssé a sztálinizmus bűneiért. Azt javasolja, hogy a kormány hozzon hathatós intézkedéseket, különben még kártérítésre is kötelezik.

A kormánypárti moszkvai publicista igazságtalannak tartja, hogy a szomszédos országok Oroszországot teszik felelőssé a sztálinizmus bűneiért. Azt javasolja, hogy a kormány hozzon hathatós intézkedéseket, különben még kártérítésre is kötelezik.

„Négy közvetlen szomszédunk, Észtország, Ukrajna, Lengyelország és Grúzia egyszer csak elhatározta, hogy végleg megszabadul ’a totalitarizmus hagyatékától’ és ’a véres múlt’ maradványaitól. Az említett országok sokban különböznek egymástól, de közös bennük, hogy vezetőik szerint Oroszországnak kell viselnie minden felelősséget annak a soknemzetiségű szovjet rendszernek bűneiért, amelynek erőszakszervezeteiben és politikai testületeiben mind a négy említett ország népei képviseltették magukat” – írja a kormánypárti Izvesztyijában Makszim Sevcsenko, az 1. számú moszkvai tévécsatorna műsorvezetője, a Szmiszl (Értelem) című folyóirat főszerkesztője.

Észtországban kihantolják a megszállónak tekintett szovjet katonák sírjait. Oroszország viszont a több tízezer hősi halált halt észt vöröskatona emlékére obeliszket állított a határon.

Ukrajnában hivatalos parlamenti határozatokban teszik felelőssé Oroszországot az 1930-as évek nagy éhínségéért. Holott az erőszakos kolhozosítás nyomán Dél-Szibériában és Észak-Kaukázusban ugyanúgy pusztított az éhhalál.

Lengyelországban megkérdőjelezik a szovjet hadsereg felszabadító szerepét, holott kétmilliónyi vöröskatona esett el a náci Németország elleni harcban lengyel földön. A cikkíró ezzel összefüggésben említi meg, hogy ’a szovjet hadsereg hű szövetségesét’, Jaruzelski tábornokot bíróság elé állítják, de arra nem utal, hogy nem 1945-ös szerepe, hanem az 1981 decemberében (a vád szerint hamis indokkal) bevezetett ’hadiállapot’ miatt.

Grúziában Szaakasvili elnök lépten-nyomon az ’orosz-kommunista megszállást’ és a ’sztálini orosz imperializmust’ emlegeti. Pedig az oroszok emlékeznek rá, milyen nagy előnyöket élveztek a grúzok a szovjet időkben.

Sevcsenko amerikai kapcsolatokat vél felfedezni az oroszellenes jelenségek hátterében. Ilves észt elnök nemrégiben még amerikai állampolgár volt, és a Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Szaakasvili grúz elnök, akinek édesapja szovjet belügyi alkalmazásban állt, holland nőt vett feleségül, aki lépten-nyomon a grúzokat valaha sújtó orosz elnyomásról nyilatkozik. Juscsenko ukrán államfő hitvese kettős állampolgár, az ukrán állampolgárságot nemrég szerezte meg az eredeti amerikai mellé.

Maximov azt javasolja, hogy Oroszország gyűjtsön pénzt a kolhozosítást kísérő éhínség áldozatainak emlékművére, nyújtson hivatalos politikai és pénzügyi oltalmat minden egykori vöröskatonának és leszármazottaiknak, illetve ajánljon nekik állampolgárságot. Egyúttal lépjen fel határozottan a támadások ellen, különben a végén még nemzetközi bíróság elé citálják és arra kötelezik, hogy fizessen kártérítést az „orosz-kommunista terror” áldozatául esettek leszármazottainak.