Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Politikai klímaváltozás olasz módra

2007. május 22.

Olaszországban felmentették a volt miniszterelnököt a megvesztegetés vádja alól. Még ellenfelei is gratulálnak neki. Lehet, hogy a politikai táborok ezután csak a választóktól várják a politikai küzdelem eldöntését, nem pedig a bíróságoktól?

Olaszországban felmentették a volt miniszterelnököt a megvesztegetés vádja alól. Még ellenfelei is gratulálnak neki. Lehet, hogy a politikai táborok ezután csak a választóktól várják a politikai küzdelem eldöntését, nem pedig a bíróságoktól?

„Normális országban egy-egy bírósági ítélettől nem volna szabad – akár reménykedve akár rettegve – azt várni, hogy felforgatja a politikai viszonyokat, lesántítja vagy megsemmisíti az ellenfelet. Márpedig Olaszország jó tizenöt éven át nem volt ’normális’. Rögeszméje volt, hogy az ország politikai jövője a bírósági tárgyalótermekben kovácsolódik ki” – írja Pierluigi Battista főszerkesztő-helyettes az Il Corriere della Serában.

Mostantól talán minden másképp lesz. Nyolc éve tartó büntetőeljárás ért véget, amikor április végén jogerősen felmentették Silvio Berlusconi volt miniszterelnököt a megvesztegetés vádja alól. Az ítélet kihirdetése után Berlusconi nem követelte, hogy büntessék meg azokat, akik a vádlottak padjára juttatták. Fő ellenfele, Romano Prodi miniszterelnök pedig nem az igazságszolgáltatás különös forgású malmairól kezdett elmélkedni, hanem engesztelő szavakat intézett Berlusconihoz, és elégedettségének adott hangot.

Berlusconit kormányfő korában sok támadás érte, amiért törvényben mentesíttette a mindenkori miniszterelnököt a büntetőeljárás alól. Vállalatbirodalmának két jogászát közben a milánói bíróság jogerősen elítélte, amiért megvesztegettek egy vizsgálóbírót. A szintén elítélt bíró ugyanis pénz fejében eltemetett egy vizsgálatot, amely azt lett volna hivatott kideríteni, miért hiúsult meg egy privatizációs eljárás. (Berlusconi egy üzleti vetélytársának cége ugyanis titokzatos okokból nem jutott hozzá az 1986-ban egyszer már neki ítélt SME nevű állami vállalathoz.) A semmítőszék megsemmisítette az ítéleteket, minthogy meghozatalukra a római bíróság lett volna területileg illetékes. Most minden kezdődhet elölről. Berlusconi ügyében azonban választási veresége után lezárulhatott az eljárás. Márciusban az államügyész még ötévi börtönbüntetés kiszabását kérte. Egy hónappal később az ellenzéki vezetőt másodfokon bűncselekmény hiányában mentették fel, vagyis a bíróság meggyőződött ártatlanságáról.

„A legharciasabb Berlusconi-ellenes különítményekben továbbra is él a remény, hogy ellenfelük mégiscsak elbukik a köréje szőtt bűnügyi háló még megmaradt indáiban. De ez az olasz történelem visszavonhatatlanul (és végre-valahára) elmúlóban lévő korszakának egyre halványabban izzó parazsa csupán.”

Mára az lett az uralkodó nézet, hogy a politikai küzdelem nem kérhet-kaphat-várhat tüzérségi támogatást az igazságszolgáltatástól. Tizenöt éven át ennek az ellenkezője számított igaznak. A kilencvenes évek elején az ügyészség korrupciós vádakba fojtotta az első Olasz Köztársaság szinte teljes vezető garnitúráját.

Most, hogy Berlusconi felmentését a kormányzó baloldali politikusok civilizált nyilatkozatokkal fogadták, a jelek szerint megváltozott a klíma. Nagy szükség volt rá – írja a szerző.

Kérdés, vajon a klímaváltozás hatására mindenki elhiszi-e, hogy a korrupció minden esetben egyéni sportág, és semmi köze sincs például a politikai pártok finanszírozásához.