„Az al-Kaida és az iszlám fundamentalizmus elleni háború nemcsak a hadszíntéren, hanem az eszmék terén is folyik. Ma már Rumsfeld volt hadügyminiszter is úgy látja, hogy e küzdelemben az al-Kaida áll jobban. Elég csak egy Google-keresést elindítani, s máris több tucatnyi dzsihád-párti videóban és blogban szembesülhetünk a másik oldal szemszögéből ábrázolt háborúval. A hadsereg e drákói szabályokkal legjobb katonáit vonta ki a harcból, és az ellenségnek engedte át a terepet" − írja Phillip Carter a Slate webmagazinban.

Az Irakban szolgáló amerikai katonák az elmúlt években gyakran tettek közzé naplóbejegyzéseket az interneten, de ennek most vége. Mint kiderült, a parancsnokság április 19-én újraszabályozta a katonák levelezési jogait, és előírta, hogy csak feljebbvalóik kifejezett jóváhagyásával publikálhatnak a világhálón.

A katonai vezetés olyan jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint az al-Kaida hasznos értesüléseket gyűjt az internetről. Később a parancsnokság valamelyest meghátrált. A helyi elöljárókra bízta, mennyire szigorú ellenőrzést tartanak szükségesnek. Kérdés, hányan mernek majd kockáztatni.

A szabályozás – jóllehet az egész másfélszázezres expedíciós haderőre és valamennyi beszállítójára vonatkozik –, biztonsági okokból csak korlátozott körben hozzáférhető. A Wired magazin mégis megszerezte és közzétette.

A katonák hiába fordulnának bírósághoz a szólásszabadság alkotmányos jogának korlátozása címén. A törvény ugyanis a fegyveres erőket mentesíti bizonyos alkotmányos kötelezettségek alól, és vitás esetekben a bíróságok szinte mindig a fegyveres erőknek adnak igazat.

A hadsereg persze mindig is korlátozta a katonák szólásszabadságát, kivált háborúban, de ez esetben végképp elvágja azokat a szálakat, amelyek a civil társadalomhoz fűzik. Az obsitos katonák száma csökken, és többnyire nagy támaszpontok közelében keresnek maguknak lakhelyet. Amióta megszűnt a kötelező sorozás, a katonakorú korosztályok 2-3 százaléka kerül csak be a hadseregbe. Szűk, elszigetelt réteg lett a katonáké.

Közben az iraki háború egyre népszerűtlenebb, a hivatalos jelentések hitele csökken, s a hazai lakosság még az egyszerű katonák tanúvallomásaiból alkothatott magának leginkább képet az iraki helyzetről. A katonák lojálisak voltak a hadsereghez, és beszámolóik kifejezetten jót tettek az amerikai fegyveres erők presztízsének. Ennek szakadt most vége.