A háromszázmilliósra becsült indiai középosztály egyre nagyobb vásárlóerőt képvisel. Az autógyárak olcsó, az indiai polgár számára is megfizethető modelleket dobnak piacra. A környezetvédők nagy bánatára.
„Az indiai utak már most is zsúfoltak, és lényegében alkalmatlanok a közlekedésre. A helyzet minden bizonnyal tovább romlik majd. Néhány hónapon belül több autógyár is bemutatja kifejezetten az indiai középosztály számára készült modelljeit – adta hírül az Independent.
A kínai tulajdonban lévő Tata autógyár nemrég közölte, hogy hamarosan bemutatja az indiai piacra tervezett kisautóját, amely már 2 500 dollárért (fél millió forint) megvásárolható lesz. A Népautó fantázianévre keresztelt modellből mindjárt 250 000 darabot gyártanak.
A 300 milliósra becsült középosztály hatalmas piac, ezért a többiek sem akarnak kimaradni a lehetőségből. A Nissan-Renault, a Maruti-Suzuki, az indiai Hero Group és a szintén indiai Bajaj Auto is beszáll az olcsó autók versenyébe. Indiában ma még 100 milliónál is kevesebb személygépkocsit tartanak számon, de a számuk dinamikusan nő, tavaly például egymillió autót adtak el. A banki hiteleknek köszönhetően már nem csak a gazdagok engedhetik meg maguknak a kocsit.
A környezetvédők egy cseppet sem örülnek az olcsó autóknak. „Ha valami nem hiányzik a túlzsúfolt és szennyezett levegőjű Indiából, hát az a háromezer dolláros autó.” Az olcsó járművek miatt jelentősen nőhet a széndioxid-kibocsátás, és nagyobbak lesznek a dugók. Az autók elterjedésével minden bizonnyal új utak fognak épülni, emiatt még többen vesznek majd kocsit.
A zöldek szerint helyesebb lenne, ha a környezetet kevésbé károsító és ráadásul olcsóbb tömegközlekedést fejlesztenék. „Inkább a közösségi közlekedést kellene fejleszteni, hogy az emberek ne váltsanak autóra. Nem lenne szabad megkönnyítenünk a saját kocsi vásárlását” – nyilatkozta az egyik ismert környezetvédelmi szervezet elnöke.
De arra már a zöldeknek sincs pontos receptjük, hogy hogyan lehetne megakadályozni az olcsó autók térhódítását, és a vele járó nagyobb környezetszennyezést. A nyugati országok példája azt mutatja, hogy nem lesz könnyű megoldást találni.