Amerikában, a világ leggazdagabb országában sokaknak nem jár fizetett szabadság. Pedig a vakációnak számos gazdasági és társadalmi előnye is van.

„A washingtoni Center for Economic Policy and Policy Research nemrég készült felmérése szerint az amerikai munkavállalók csaknem negyedének egyáltalán nincs fizetett szabadsága. Sőt, a magánszférában alkalmazottak felének még betegszabadság sem jár. Az Amerikai Egyesült Államok a világ egyetlen gazdag országa, ahol nem írja elő törvény a fizetett szabadságot és a betegszabadságot. Akiknek pedig a munkaszerződése szerint jár, sokkal kevesebb napot vehetnek ki, mint más fejlett országok dolgozói” – olvassuk David Moberg cikkét az Alternet baloldali webmagazinban.

A nem állami alkalmazottak Amerikában átlagosan kilenc nap fizetett szabadságot kapnak. Az alacsony beosztásban dolgozó, és keveset kereső alkalmazottak rendszerint annyit sem. Ráadásul a legrosszabbul keresők négyötödének fizetett betegszabadság sem jár.

„Miért jár kevesebb szabadság az amerikaiaknak, mint más tehetős országok munkavállalóinak?” – teszi fel a kérdést Moberg.

A hetvenes évekig nem volt ekkora különbség Amerika és Európa között. De az európai országokban az elmúlt négy évtizedben folyamatosan nőtt a fizetett szabadság hossza. Az EU előírásai szerint minden munkavállalónak minimum négy hét szabadság jár. Miközben az európai szakszervezetek és a baloldali pártok kiharcolták a rövidebb munkahetet és hosszabb szabadságot, Amerikában folyamatosan nőtt a munkával eltöltött órák száma. A Metazin nemrég beszámolt róla, hogy az ENSZ munkaügyi szervezetének statisztikái szerint ma az amerikaiak évente csaknem 250 órával dolgoznak többet az angoloknál, a németeknél pedig 500 órával.

A túl sok munkának számos mellékhatása van. Növeli a környezetszennyezést, és hozzájárul a gazdagok és szegények közötti különbség növekedéséhez. A túlzott munkahelyi stressz károsítja az alkalmazottak egészségét.

Amerikában kisebbfajta mozgalom indult, hogy törvényben rögzítsék a minden dolgozónak járó szabadságot. Az Adjátok vissza az időnket szervezet azt szeretné elérni, hogy mindenkinek járjon évi három hét fizetett távollét. Két demokrata szenátor pedig törvényjavaslatot terjesztett be, amely évi hét nap betegszabadságot tenne lehetővé. Mindennek persze súlyos költségvetési vonzata van, ezért kétséges, hogy lesz-e belőle törvény a közeljövőben.

„Részben ezért költöztem Európába – kommentálja a cikket egy olvasó, aki holland feleségével Amszterdamba emigrált. – Amszterdam sem a Paradicsom, de Amerikához hasonlítani sem lehet. Itt hat hét fizetett szabadság jár, több a nemzeti ünnep, és fizetik a betegszabadságot is. A munkaadót törvény kötelezi, hogy májusban plusz egy havi fizetést, úgynevezett szabadság-bónuszt adjon minden alkalmazottnak. Fizetik a munkába járás költségeit. Az egészségügyi biztosítás is sokkal alacsonyabb, mint Amerikában. Kevés a bűncselekmény, ezért még csak fegyvert sem kell viselnem. Igaz, itt több adót kell fizetni, de sokkal jobban élnek az emberek.”