Érik az elnök első politikai veresége. A nyugdíjreform ügyében valószínűleg kénytelen visszavonulni. De ha ügyesen kommunikál, még győztesként ünnepeltetheti magát.

George W. Bush második elnöksége alatt fel akarta számolni a roosevelti liberalizmus örökségét. Programjának egyik legfontosabb ígérete volt, hogy magán-nyugdíjpénztárakkal váltja föl az ötven éve működő állami nyugdíjrendszert

Az amerikaiak többsége az év elején még támogatta a nyugdíjreform tervét. A közvélemény január óta megfordult.

A múlt héten Bush is elbizonytalanodott. Kedden egy Új-Mexikóban tartott beszédében a kötelező magán-nyugdíjpénztárakat az "egyik lehetséges megoldásnak" nevezte, amely "segíthet a munkások számára előnyösebbé tenni a rendszert". S óvatosan hozzátette, hogy "más eszközökre is szükség van a rendszer kijavításához. Az egyéni számlák a fő problémát nem oldják meg."

Az "elkülönített magánszámlák" és "a választás szabadsága" jelszavakat felváltotta a "társadalombiztosítás megerősítése" és "az időseknek tett ígéretek betartása".

Meghátrálna Bush? Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idézett szavak egy öregek otthonában hangzottak el.

A Slate a visszavonulás félreérthetetlen jeleként értelmezi az elhangzottakat. Jacob Weisberg Bush első veresége című cikkében utal rá, hogy nem csak a nép, de jónéhány republikánus szenátor sem támogatja már a nyugdíjreformot.

Weisberg szerint a nyugdíjreform kudarca lesz "Bush első jelentős politikai csatavesztése". De egyáltalán nem biztos, hogy ez presztízsveszteséggel, vagyis a republikánusok népszerűségének csökkenésével jár majd.

"Kevés elnök, és legkevésbé a jelenlegi hajlandó beismerni, ha elszúr valamit" - írja Weisberg. - Miután kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban, Bush retorikát váltott, és az inváziót az emberi jogok és a demokrácia értékeinek védelmével indokolta.

Könnyen elképzelhető, hogy az elnök ezúttal is csöndben mond le a nyugdíjreformról. Esetleg megvalósítja a demokraták programját: a jelenlegi rendszerbe juttat több pénzt egy kis adóemeléssel.

Ebben az esetben a demokratáknak nem lesz más választása, mint támogatni az elnököt. Így viszont hozzájárulnak, hogy Bush győzelemként ünnepelje a visszavonulást.