A hosszú nyári szünet alatt az iskolások rengeteget felejtenek az év során elsajátított tananyagból. Ráadásul az esélyegyenlőtlenség is nő, mert a szegényebb szülők nem tudják nyári táborba és foglalkozásokra küldeni a gyerekeiket. A brit publicista eltörölné a vakációt.

„Bár a gyerekek többsége alig várja, a nyári iskolaszünet az oktatási rendszer legrosszabb eleme. A vakáció intézményét azonnal el kell törölni. Jobb lenne, ha a gyerekek egész évben iskolába járnának” – olvassuk Conor Clarke cikkét a Guardian véleményrovatában.

Clarke elismeri, hogy a vakáció eltörlését célzó javaslat elsőre kegyetlennek hangzik. Viszont ha jobban belegondolunk, el kell ismernünk, hogy nyomós érvek szólnak mellette.

A gyerekek nyáron a tanévben elsajátított ismeretek jelentős részét elfelejtik, mert ismétlés nélkül az emlékezet nem tudja sokáig megőrizni az új információt.

A nyári szünet esélyegyenlőségi szempontból is aggályos. A Johns Hopkins University kutatóinak nemrég publikált jelentése szerint a jómódú gyerekek olvasási készsége a vakáció alatt is fejlődik, a szegényebbeké viszont nem. Clarke szerint ennek az lehet az oka, hogy a kevéssé tehetős szülők nem tudják különféle táborokba és egyéb készségfejlesztő nyári foglalkozásra küldeni a gyereket. „A hosszú vakáció alatt tovább nőnek a különbségek.”

A hosszú iskolaszünet bevezetését a 19. században az indokolta, hogy a nyári hónapokban az aratás során minden munkára fogható kézre szükség volt. Közegészségügyi szempontból pedig azért volt ésszerű a vakáció, mert a nyári kánikulában a járványok sokkal könnyebben terjedtek. Most viszont már nincs szükség a gyerekmunkára a mezőn, és a járványoktól sem kell tartani.

A gyerekek sem biztos, hogy rosszul járnának a vakáció eltörlésével, hiszen így több szünetet lehetne beiktatni év közben.

„Na persze – kommentálja a cikket az egyik kétkedő olvasó. – Sok sikert kívánok az agyondolgoztatott tanárok meggyőzéséhez.”