A liberális főrend szerint a harmadik világban milliók halnak éhen, hála a génkezelt növényekkel kapcsolatos dogmatikus félelemkultusznak és environmentalista moralizálgatásnak, amely főleg a finom lelkű európaiak körében dívik.
„Az európai közvélemény bizalmatlan a génkezelt mezőgazdasági termékekkel szemben. A szupermarketekben kapható árukon külön feltűntetik, hogy nem tartalmaznak génkezelt növényeket. Az EU élelmiszerbiztonsági szabályai értelmében pedig minden olyan termék génkezeltnek minősül, amely 0.9 százaléknál több genetikailag módosított alapanyagot tartalmaz. Ennek kötelező feltüntetése a csomagoláson azt sugallja, hogy a genetikailag módosított termények veszélyesek lehetnek az egészségre, és jobb, ha kerüljük őket. Néhány európai országba beengedtek egynémely génkezelt fajtát, de az EU-tagállamok többségében teljes a tiltás. A közvélemény számára minden azt sugallja, hogy az egészségre és a környezetre egyaránt ártalmas génkezelés kizárólag a profitéhes mezőgazdasági multik érdekét szolgálja” – olvassuk az angol Prospect magazinban. A cikk szerzője Dick Taverne, a Liberális Demokrata Párt munkáspártiból lett veterán politikusa, a Lordok Házának tagja.
Míg Ázsiában, főleg Indiában és Kínában egyre nagyobb területeket ültetnek be genetikailag módosított növényekkel, az EU-tagállamok többsége szigorúan fellép a génkezelt fajták ellen. A genetikailag módosított terményekkel kapcsolatos félelmek két főbb csoportra oszthatók.
Sokan a környezetet féltik a génkezelt növényektől. „Tudományos vizsgálatok szerint viszont a génkezelés elősegíti a környezetvédelem ügyét” – írja Taverne. A betegségeknek és a szélsőséges időjárási viszonyoknak ellenállóbb génkezelt növények kevesebb öntözést és permetezést igényelnek, mint a természetes fajták. Egy 2005-ös átfogó tanulmány szerint a génkezelt növények termesztéséhez 15-20 százalékkal kevesebb vegyi anyagot használnak. A termőföldet kevesebbszer kell szántani, így a talajból kevesebb üvegházhatást okozó gáz szabadul fel, a traktorok által kibocsátott kipufogógázról nem is beszélve.
Mások az egészségükért aggódnak. Pedig arra sincs tudományos bizonyíték, hogy a génkezelt termények károsak. Sőt, ha kevesebbet kell permetezni, akkor a szervezetünkbe is kevesebb vegyszer jut. És vannak olyan génkezelt növények, amelyeket éppen az egészséges táplálkozás érdekében kísérleteztek ki. Ilyen például a nárciszok génjeinek felhasználásával előállított úgynevezett aranyrizs. Ez a mesterségesen előállított rizs minden természetes fajtánál gazdagabb A vitaminban, és a tudósok szerint évente 1-2 millió gyerek életét menthetné meg. Számos olyan növényt is kikísérleteztek, amelyek a gyógyszereket helyettesíthetnék. A hepatitis B és a hasmenés elleni hatóanyagokat tartalmazó génkezelt növények szintén emberek milliónak életét menthetnék meg. Az ellenállóbb fajták a sivatagos területeken is megélnek, így az éhínség felszámolásában is hasznosak lehetnek.
Taverne arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos növénynemesítési technikák semmivel sem biztonságosabbak, mint a génsebészeti beavatkozás. A keresztezés a modern biotechnológiai eljárásokhoz képest drasztikus beavatkozás a természetbe. „A hagyományos növénynemesítési eljárások úgy viszonyulnak a biotechnológiához, mint a hurrikán a lézersugárhoz” – idézte a Metazin két és fél éve Nina Fedoroff genetikus és Nancy Marie Brown újságíró génmanipulációról írt könyvét. Taverne emlékeztet rá, hogy a hagyományos növénynemesítés során gyakran gammasugárzásnak teszik ki a magvakat, azt remélve, hogy a sugárzás következében előnyös mutáció alakul ki a növény DNS-ében. Az így átalakított mutáns genoméjú növényeket – ellentétben a génmanipuláltakkal – minden további ellenőrzés nélkül árusítani lehet.
Ha ennyi előnyük van a génkezelt növényeknek, akkor miért nem terjedtek el szélesebb körben?
Elsősorban a babonás félelem akadályozza a génkezelt fajok elterjedését. „A génmanipuláció dogmatikus európai ellenzői erkölcsi kérdésnek tekintik az ügyet. A természet leigázásának szimbólumát látják a géntechnológiában. Sőt, még a globális felmelegedésért, a járványokért, a daganatos megbetegedésekért, és általában a modern élet minden bajáért is a génmanipulációt okolják.”
A közvélemény félelmei miatt a génmanipulált termények engedélyeztetése fölöslegesen bonyolult, költséges és időigényes. Többszörös kísérletekkel kell bizonyítani, hogy a növény sem a környezetre, sem az egészségre nem káros. Az általában három évig tartó próbatermesztést csak hermetikusan lezárt ültetvényeken lehet elvégezni, nehogy a magok elszóródjanak. Ezt két év laboratóriumi elemzés követi. Aztán még állatkísérletekre is sort kerítenek. A rendkívüli költségek miatt a nagy cégeknek sem igazán érdemes belevágniuk a génkezelt növények kifejlesztésébe és szabadalmaztatásába – főleg akkor nem, ha a nagy nehezen szabadalmaztatott növényt aztán a fél világból kitiltják.
Már ma is százmilliók éheznek, és az előrejelzések szerint a világ népessége jelentősen növekedni fog a következő évtizedekben, 2050-re akár 3 milliárddal is többen lehetünk. Talán a korgó gyomor majd segít legyőzni a génkezelt növényekkel szembeni babonás félelmet.