Az információ szűkössége idején az újságíróknak az volt a feladatuk, hogy mindenről, minél pontosabban és részletesebben beszámoljanak. Ma új elvásásoknak kell megfelelniük.

„Manapság sok mindenben szenvednek hiányt, de információból van elég. Csak úgy ömlik a hír mindenfelől. Ezért nincs min csodálkozni, ha sokan egyszerűen kikapcsolnak” – írja Greg Bowers veterán újságíró a Poynter Online-on.

Mint arról korábban a Metazin is beszámolt, az emberiség történetének java részét az információ szűkössége jellemezte. Az újságok szerkesztőségei előtt még a huszadik század elején is gyakran gyűltek össze a hírekre kiéhezett emberek. A mai hihetetlen információbőségről korábban csak tudományos-fantasztikus regények szerzői álmodoztak.

Bowers szerint átestünk a ló másik oldalára. A túl sok információból sokaknak egyszerűen elegük van. Bowers saját újságíró-hallgatói között is akad olyan, aki egyáltalán nem olvas komoly napilapot, hanem inkább a bulvársajtóban próbál menedéket keresni az információs cunami elől. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a napilapokból világszerte kevesebb fogy.

Mindez nem azt jelenti, hogy nincs szükség újságírókra. Sőt, talán minden korábbinál nagyobb feladat hárul rájuk. Az olvasók figyelmének felkeltéséhez elengedhetetlen az is, hogy az újságírók ne a tények száraz közlésére szorítkozzanak. Ezért olyan beszámolókat kell készíteniük, amelyek nem csak informatívak, de szórakoztatóak és szellemesek is.

Az információ szűkössége idején az újságíróknak az volt a feladatuk, hogy minél pontosabban és részletesebben beszámoljanak mindenről. Ma viszont azt várjuk tőlük, hogy megrostálják az információt. „Hogy elválasszák a fontosat a lényegtelentől. Nem kell mindenről beszámolni.”

Kérdés persze, hogy akkor majd kinek és miről szólnak az újságok. Aki kevés és könnyű információt akar, annak ott a tévé. Aki sokat, annak ott az internet.