A brit baloldali kormány új, betegbarát egészségügyi központok létrehozását tervezi. Az új intézményekben a háziorvosok mellett szakrendelők is helyet kapnának, és a rendelés reggel 8-tól este 8-ig tartana. A jobboldal tiltakozik – szintén a betegek érdekében.

„Ne dőljön be: az orvosok a pénzüket féltik, nem a betegeket. A háziorvosok anyagi érdekből ellenzik a tervezett egészségügyi szolgáltató központok létrehozását” – olvassuk a  Guardian véleményrovatában.

A cikk szerzője Polly Toynbee, a provokatív cikkeiről híres baloldali publicista. Tavaly nyáron a Metazin már beszámolt egy írásáról, amelyben arról értekezett, hogy az általában inkább jobbra szavazó, érdekeiket féltő orvosok sokszor úgy állítják be a jobb és gyorsabb ellátást lehetővé tevő ésszerű reformokat is, mintha azok ellentétesek lennének a betegek érdekeivel.

Az újabb cikk apropóját a Brit Orvosok Szövetsége által indított tiltakozás adja. A független orvos-szakszervezet a betegek körében kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy megakadályozza a kormány által tervezett egészségközpontok felállítását.

Gordon Brown, az elmúlt hónapokban rendkívül népszerűtlenné vált brit miniszterelnök az egészségügy átalakítását nevezte egyik legfontosabb feladatának. Az egyik legfontosabb terve olyan egészségközpontok kialakítása, amelyekben több háziorvos mellett szakorvosi rendelők is találhatók. A kormány szerint német mintára kialakított (a kritikusok szerint inkább a kubai egészségügyre emlékeztető) intézményekben így számos egyszerűbb, most csak a kórházakban elérhető vizsgálatot és kezelést is el tudnának végezni. Az egészségügyi központok vennék át a cukorbetegek kezelését, a fogászati és szájsebészeti rendelést, szemészetet, az urológiát, és egyéb szakrendeléseket. A helyi háziorvosi szolgálatokat is a rendelőintézetekben vonnák össze, és egyúttal biztosítanák, hogy a rendelés reggel 8-tól este 8-ig tartson.

A tiltakozó orvosok szerint viszont a központok létrehozásával rosszul járnak a betegek. A háziorvosi rendelők összevonása után a pácienst a központ háziorvosai közül az kezeli, aki éppen rendel és szabad, ráadásul a betegeknek minden bizonnyal többet kellene utazniuk is. A központosítás becsléseik szerint 1 700 praxis megszűnésével járna.

Toynbee szerint „a toryk a beteg érdekével szembenálló szakszervezeteket támogatják”. Az ellenzékben lévő jobboldal kilátásba helyezte, hogy kormányra kerülve nem folytatja a központosítás programját. Sőt, azt is megígérte az orvosoknak, hogy nem kell késő estig rendelniük. A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy az új rendszer megbontaná a háziorvos és a beteg személyes kapcsolatát, márpedig az embereknek, kivált az idősebbeknek fontos, hogy legyen állandó orvosuk.

„Nehéz belátni, hogy a betegek miért járnának rosszul – véli Toynbee. – Hiszen számos szolgáltatás helyben elérhetővé válik, és nem csak a távoli kórházakban. Ráadásul reggeltől estig tart a rendelés. A korábban létrehozott központokba csak úgy özönlenek az új páciensek.”

A betegek érdekeire hivatkozó orvosok valójában saját szerzett jogaikat és érdekeiket védik. Nem akarnak hosszabb, a munkába járó betegek számára kedvező nyitvatartást, és nem szeretnék azt sem, ha nagyobb lenne a verseny az egészségügyi szférában.

Mindez azonban Toynbee szerint sem jelenti, hogy a modell beválik. Nincs rá garancia, hogy az ellátás színvonala valóban javulni fog. És a baloldali publicista is tart tőle, hogy a rendelőintézetek gondolata esetleg az egészségügy privatizációjának hátsó szándékával született. Az egészségügyi szolgáltató központok üzemeltetésébe az állam ugyanis a magántőkét is bevonná.

Toynbee arra a fogós kérdésre már nem is próbál választ adni, hogy ha sem a szakszervezet, sem a magántőke bevonása nem szolgálja a betegek érdekét, akkor hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátáson.