Az interneten terjedő kalózmásolatok óriási kárt okoznak a zene- és filmiparnak. Egyre több művész és kiadó szeretné, ha az állam fellépne a szerzői jogok védelmében. Az internetes kalózok elleni törvények azonban adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból aggályosak.

„A szórakoztatóipar és a művészet már most is a gazdasági növekedés és a jólét motorja, és a jövőben még inkább azzá válik. Kinek kell iPod, ha nincs zene és hangoskönyv? Ha nem lennének filmek, senki sem venne plazmatévét. Ha nem lenne tartalom, internetelérés sem kellene. A németországi internetforgalom 70 százaléka a – többnyire illegális – fájlcserélőkön zajlik. A telekommunikációs cégek milliárdokat keresnek az illegális tartalmak letöltése közben, a szerzői jogi kérdésekben viszont minden felelősséget elhárítanak” – olvassuk német írók, zenészek, kiadók és színészek Angela Merkel kancellárhoz címzett nyílt levelében, amely fizetett hirdetésként jelent meg a nagyobb napilapokban.

A kalózmásolatok mindig is jelentős károkat okoztak a zeneiparnak. A kazettás magnóval megjelentek az illegális másolatok. A CD-k elterjedésével még egyszerűbbé vált a kalózpéldányok készítése. A szélessávú internetelérés és a fájlcserélő programok térhódítása nyomán viszont minden korábbihoz képest is drámaian csökkent az eladott lemezek száma.

A német művészek ezért arra kérik Merkelt, hogy angol és francia mintára lépjen fel a szerzői jogok védelme érdekében, és kezdeményezzen párbeszédet a telekommunikációs cégek, a film- és zeneipar, illetve az adatvédelmi szervezetek képviselői között. A jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében ugyanis az internetszolgáltató nem tehető felelőssé azért, ha előfizetői illegális másolatokat töltenek le.

Az aláírók arra nem térnek ki, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely a szerzői jogok védelme mellett a felhasználók személyiségi jogait is tiszteletben tartja.

Nicolas Sarkozy francia elnök a zene- és filmipar képviselőinek nyomására olyan törvényjavaslatot kezdeményezett, amely kötelezné az internetszolgáltatókat, hogy a gyanúsan nagy adatforgalmat generáló felhasználókat bejelentse egy új kormányhivatalnál, amely aztán utánanézne, hogy a felhasználó nem illegális, szerzői jogok által védett tartalmakat töltött-e le. Ha igen, akkor háromszori figyelmeztetés után a szolgáltató köteles lenne felfüggeszteni a felhasználó internet-hozzáférését. Nagy-Britanniában is hasonló szabály bevezetését tervezik.

A javaslatokkal azonban sokan nem értenek egyet. Az Európa Parlament is ellenzi a Sarkozy-féle szabályozást, jogvédő szervezetek pedig igen élesen bírálták a javaslatokat. „Ha a kormány korlátozhatja az internetelérést, akkor lényegében a szólásszabadságot korlátozhatja. Ez azzal lenne egyenértékű, mintha a könyvnyomtatástól tiltana el embereket” – idézte az International Herald Tribune Christopher Fjellnert, az Európa Parlament svéd képviselőjét.

Természetesen a szolgáltatók sem lelkesednek a kalózellenes szabályozásért. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy jogi szempontból igen aggályos lenne, ha egyes felhasználók internet-hozzáférését bírósági ítélet nélkül függesztenének fel.