A napi- és a hetilapok zöme csökkenő nyereségről és példányszámról panaszkodik. A New Yorkerből viszont egyre többet vesznek, és a korábban veszteséges lap az idén már nyereséget hoz. Mi a recept?

„David Remnicknek minden oka megvan rá, hogy megünnepelje főszerkesztői kinevezésének tizedik évfordulóját” – olvassuk a Financial Times beszámolóját.

A huszas évek elején alapított New York-i hetilap eleinte szatirikus kiadvány volt, és csak a második világháború után kezdett komoly közéleti-irodalmi magazinná válni, de a humor továbbra is fontos része a lap arculatának (mint ahogy azt a Barack Obamáról készített és nagy botrányt kavart címlap-karikatúra esete is mutatja). Az elmúlt évtizedekben olyan neves írók publikáltak a lapban, mint Vladimir Nabokov, Philip Roth vagy John Updike. Az irodalom az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, és egyre több elemzés és esszé jelenik meg a hetilapban. A tényfeltáró riportok, komoly esszék és kritikák között a könnyebb témák – a divat, a filmek, a sztárok – is helyet kapnak, de a magazin szinte kizárólag terjedelmes és rendkívül igényesen megírt írásokat közöl.

Miközben a nyomtatott lapok és magazinok többsége veszteségről (de legalábbis visszaeső profitról) és csökkenő példányszámról panaszkodik, a New Yorker nyereséges, és egyre nagyobb példányszámban fogy.

Amikor Remnicket tíz éve főszerkesztőnek nevezték ki, a Forbes magazin 175 millió dollárra becsülte New Yorker éves veszteségét. A lap üzleti mérlege üzleti titok, de azt biztosan tudni lehet, hogy az idén már nyereséget termel.

Tíz év alatt 32 százalékkal nőtt a példányszám – hetente rendszerint több mint egymillió New Yorkert adnak el. Az előfizetők 85 százaléka hű a laphoz, ami Amerikában rekord.

És jóllehet a fiatalok nyomtatott lapok helyett egyre inkább az interneten olvasnak újságot vagy blogokat és online magazinokat, a New Yorkert egyre több fiatal veszi: a nyomtatott változatot olvasó 18 és 24 év közöttiek száma 24, a 25-34 év közöttieké 54 százalékkal nőtt. Pedig a New Yorker kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet az online változatra: nem csak a nyomtatott lap cikkeit teszik ingyen hozzáférhetővé, hanem exkluzív írásokat is közölnek az online változatban. Az online kiadás Amerikán kívül is nagyon népszerű – Remnick már azt fontolgatja, hogy nem lenne-e értelme más nyelven is kiadni a lapot.

Remnick a New Yorker sikerének titkára vonatkozó kérdést gyorsan és röviden megválaszolja. Szerinte titokról szó sincs, a recept egyszerű és világos. „Csak oda kell figyelni a költségekre, komolyan kell venni a terjesztést, néhány szerzőt pedig le kell cserélni.”

A kérdés már csak az, hogy ha tényleg ilyen egyszerű, akkor miért szinte egyedülálló a New Yorker sikere.