Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Ingyenebéd a sajtóban

2009. január 10.

Ha senki sem fizet a színvonalas újságírásért, akkor előbb-utóbb csődbe mennek a komoly lapok, amelyek nélkül nincs erős demokrácia. Ideje, hogy a napilapok kartellbe tömörüljenek, és előfizetőssé tegyék az online kiadásokat.

Ha senki sem fizet a színvonalas újságírásért, akkor előbb-utóbb csődbe mennek a komoly lapok, amelyek nélkül nincs erős demokrácia. Ideje, hogy a napilapok kartellbe tömörüljenek, és előfizetőssé tegyék az online kiadásokat.

„Megdöbbentő felismerésre jutottam. Naponta több órán át olvasom a híreket, böngészem a világ különböző lapjait a libanoni Daily Startól a Buenos Aires Heraldig, miközben az elmúlt évben jó, ha egy tucatszor vettem újságot. Rájöttem, hogy én is hozzájárulok a sajtó meggyilkolásához” – írja Brian Till, a New America Foundation ifjú kutatója.

Az elmúlt években egyre inkább az volt a trend, hogy a nyomtatott lapok ingyen hozzáférhetővé tették online kiadásukat. A nagy amerikai újságok többsége – egyebek között a New York Times – már régóta megnyitotta az internauták előtt az archívumot is. Nemrég még a Wall Street Journal is bővítette az előfizetés nélkül olvasható cikkek kínálatát. A mobiltechnológia fejlődésének köszönhetően a lapok többségét már mobiltelefonon is olvashatjuk – természetesen szintén ingyen.

Az online kiadás térnyerésének hátterében az a remény állt, hogy az internetes változat által generált hirdetések majd ellensúlyozzák az előfizetésekből és a nyomtatott kiadások reklámjaiból származó bevételek csökkenését. Ez azonban egyelőre nem következett be: az online változat ugyan egyre több bevételt hoz, de közel sem annyit, amennyivel a nyomtatott kiadás nyeresége csökken. Ezért a lapok világszerte bajban vannak. Mint arról a Metazin is beszámolt, az egyebek között a Los Angeles Timest és a Chicago Tribune-t birtokló Tribune lapcsoport elismerte, hogy a csőd szélén áll. A New York Times vezetése bejelentette, hogy a lap adósságának csökkentése érdekében elzálogosítják a székházat. Más lapok is rossz profitkilátásokat közöltek 2009-re.

Till ezért úgy döntött, hogy minden tőle telhetőt megtesz az amerikai minőségi újságírás megmentéséért, és a csőd szélén álló négy napilapra is előfizetett. Illúziói azonban nincsenek a fiatal elemzőnek: „Még nem találkoztam olyan kortársammal, aki hajlandó lenne 100 dollárt költeni előfizetésre, hogy megmentse a Chicago Tribune-t vagy a Los Angeles Timest.” A digitális generáció fiataljai abban a szellemben nőttek fel, hogy a médiában igenis van ingyenebéd, és a hírekért nem kell fizetni.

Az egyetlen megoldás az lenne, ha a nagy napilapok kartellbe tömörülnének, és egységesen a nyomtatott kiadás előfizetéséhez kötnék az online változat ingyenes olvasását.

„A sajtó, az erős demokrácia bástyája válságban van. Ha nem bízunk meg a blogok beszámolóinak hitelességében, és nem akarjuk a kormányra bízni saját visszaéléseinek leleplezését, akkor véget kell vetnünk annak, hogy ingyen jutunk hírekhez.”